A májcirrhosis kezelése és gondozása

Balogh, B. and Papp, Mária (2019) A májcirrhosis kezelése és gondozása. MAGYAR BELORVOSI ARCHIVUM, 72 (4). pp. 186-194. ISSN 0133-5464

Text MBA Papp.pdf Restricted to Repository staff only Download (256kB)

Abstract

A szerzők az összefoglalóban a májcirrhosisos betegeket gondozó orvosok számára a betegség kezelésével és gondozásával kapcsolatos legújabb ismereteket foglalják össze, hogy elősegítsék e betegcsoport hatékony, bizonyítékokon alapuló ellátását. A májcirrhosis kiváltó tényezőjének ismerete és annak célzott kezelése elengedhetetlenül fontos a dekompenzált stádium kialakulásának és a májbetegség progressziójának lassítása céljából. Az egészséges életmód fenntartása és a különféle megelőző eljárások alkalmazása szintén ezt a célt szolgálják. A májat érő minden további károsító hatás hátrányos és kerülendő. Az alkoholfogyasztás és a dohányzás teljes mellőzése szükséges. A normál testsúly fenntartása a cél, amely megfelelő energiatartalmú táplálkozással és a rendszeres, főként aerob jellegű testmozgással érhető el. A fehérjemegszorítás tilos, napi 1,2‒1,5 g/tskg fehérjebevitelre van szükség. Diabetes egyidejű fennállása esetén annak gyógyszeres kezelése különös figyelmet igényel. Az osteoporosis szűrése és időben történő kezelése javítja az életminőséget és a beteg túlélését is. Afertőzésekkel szembeni fokozott fogékonyság, és ezek egyértelműen súlyosabb lefolyása miatt a vakcináció, az antibiotikum-profilaxis, valamint a bakteriális infekciók korai felismerése és kezelése kiemelten fontos. A májcirrhosis heveny rosszabbodásának hátterében leggyakrabban kiváltó okként bakteriális fertőzés áll. A dekompenzált betegségstádium kialakulását követően mielőbb kezdeményezni kell a májtranszplantációs listára vételt. Ezzel egy időben kezelni kell a portalis hypertensióval kapcsolatos szövődményeket, amelyek enyhítik a tüneteket. Ascites esetén sómegszorítás (4,6–6,9 g/nap) és diuretikumok vagy rendszeres, nagy volumenű paracentesis albuminpótlással, nyelőcsővarixok esetén endoszkópos kezelés és nem kardioszelektív bétareceptor-blokkoló kezelés, míg terápiarefrakter esetben TIPS-beültetés szükséges. A hepaticus encephalopathia szekunder prevenciójára pedig laktulóz ± rifaximin javasolt. Hepatocellularis carcinoma korai felismerésére szűrővizsgálatként félévente hasi ultrahangvizsgálat végzése szükséges. Elengedhetetlenül fontos továbbá a veseműködés gyakori monitorozása és az alkalmazott gyógyszerek rendszeres felülvizsgálata.

Actions (login required)

Edit Item