A tisztátalanság eredete: Az állatok szerepe a hanti tisztaság-koncepcióban

Ruttkay-Miklián, Eszter (2013) A tisztátalanság eredete: Az állatok szerepe a hanti tisztaság-koncepcióban. In: Obi-ugor és szamojéd kutatások, magyar őstörténet Hajdú Péter és Schmidt Éva emlékkonferencia 2012, 2012, Pécs.

Text kimenet.pdf Restricted to Registered users only Download (3MB) | Request a copy

Abstract

Schmidt Éva munkásságára – és lényére – emlékezve az első, ami eszünkbe jut, a medve, az obi-ugor medvekultusz. A medvével kapcsolatos obi-ugor folk- lórból, rítusokból és hitvilágra vonatkozó adatokból Schmidt Éva által leszűrt vallási koncepció olyan kristálytiszta és koherens, hogy inkább tényként, mint tudományos koncepcióként érzékelhető. Megértése önmagában komoly szel- lemi kihívás, újragondolására pedig aligha vállalkozhat az, aki nála kevesebb adatot ismer – nála többet pedig nem ismer senki. Írásomban is alapelemként használom fel Schmidt Évának az obi-ugor világképről készített modelljét, ehhez próbálom viszonyítani a tisztasággal kapcsolatos adatokat és problémákat. Tanulmányom az állatokra vonatkozó tiltásokon keresztül vizsgálja a tisztaság fogalmát. A ’tiszta’ jelentése összeér a ’tiltott, szent’ fogalmával, ami az állatvilággal való kapcsolatban központi ka- tegória. Míg azonban bizonyos tiltások egyértelműen vonatkoznak egyes álla- tokra, feltételezve, hogy azok ’tiszta, tiltott, szent’ minőségűek, hiszen ennek megőrzése tűnik a tiltások céljának, addig állatok tisztátalanságára alig akad példa, kérdés tehát, hogy „mihez képest” ’tiszta, tiltott, szent’ egy állat. Új te- repadataim1 e kérdést a végletekig feszítik, ugyanis a hanti kultúrából ismert, nőiséggel kapcsolatos tisztátalanság – amely női eredete miatt egyértelműen az emberi világhoz kötött – megjelenik egy állatfaj, a menyhal tulajdonságai között is, eleve tisztátalannak tekintve e fajt. Létezhet-e tehát női jellegű, em- beri eredetű tisztátalanság a nem-emberi világban?

Actions (login required)

Edit Item