Óriási, a hátsó mediastinumot és a retroperitoneumot részben kitöltő schwannoma műtéti kezelése = Surgical excision of a giant schwannoma located in the posterior mediastinum and partially in the retroperitoneum

Baranyai, Zsolt and Balázs, Ákos (2019) Óriási, a hátsó mediastinumot és a retroperitoneumot részben kitöltő schwannoma műtéti kezelése = Surgical excision of a giant schwannoma located in the posterior mediastinum and partially in the retroperitoneum. Orvosi Hetilap, 160 (37). pp. 1476-1479. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2019.31495.pdf Download (804kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: A mediastinum kórképeinek jellemzője, hogy az életfontosságú képletek anatómiai koncentrációja egyszerre jelent diagnosztikus és sebésztechnikai kihívást. Az itt jelentkező térfoglaló folyamatok növekedésük során hosszú ideig tünetszegények vagy tünetmentesek lehetnek, s ezért nemegyszer extrém méretet elérve kerülnek műtétre. Az 58 éves férfi beteg 15 éve ismert, légzési panaszokat okozó, a bal hátsó mediastinumban és retroperitoneumban lévő kiterjedt térfoglaló folyamat és mellkasi folyadékgyülem miatt került klinikánkra felvételre. A mellkasi fluidum citológiai vizsgálatával malignitást nem tudtunk igazolni. CT- és MR-vizsgálatokkal nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy a folyamat a mediastinalis térből (Th. IX–X. csigolya területe) vagy a bal mellékveséből indult ki. Hormonális aktivitást nem észleltünk. Thoracolaparotomiából 20,2 × 11,1 × 10,8 cm átmérőjű, gerinceredetű tumort exstirpáltunk, rekeszrekonstrukciót végeztünk. A szövettani vizsgálat schwannomát igazolt. A hosszas kompresszió miatt komprimált bal tüdő a megszakított légzésrehabilitációs kezelés hatására csak részlegesen expandált. Az általában csak előrehaladott állapotban felismerésre kerülő, nagyméretű mediastinalis térfoglalásoknál, más terápiás modalitások hiányában, kizárólag műtéti megoldás eredményezhet gyógyulást. Ezek a műtétek csak multidiszciplináris összefogással, kellő jártassággal rendelkező központokban végezhetők. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1476–1479. | Abstract: A characteristics of mediastinal disorders is that the high anatomical density of vital structures in this region represents a challenge for diagnosis and surgical treatment. Space-occupying lesions can grow without causing overt manifestations – or can progress symptom-free – hence they can reach an extreme size by the time of surgery. A 58-year-old male patient was hospitalized for pleural effusion and an extensive, space-occupying mediastinal lesion, which had been causing respiratory symptoms for 15 years. Cytology of the pleural effusion did not confirm malignancy. The CT scan depicted progression manifested as an increase in the size of the lesion with a likely site of origin in the left adrenal gland. According to the MRI, by contrast, the lesion might have originated in the region of vertebrae Th_9–10, as suggested by the lack of dural continuity. However, its adrenal origin could not be excluded either; endocrine activity was not detected. An operation was performed with a neurosurgeon included in the surgical team. A spinal tumor of the size of 20.2 by 11.1 by 10.8 cm was removed through thoraco-laparotomy, and reconstruction of the diaphragm was performed. Histology confirmed a schwannoma. Postoperatively, the expansion of the lung was only partial, because the patient discontinued respiratory rehabilitation. The follow-up CT scan depicted local recurrence. In the lack of alternative therapeutic modalities, surgical resection is usually the sole option for the management of large, mediastinal space-occupying lesions diagnosed at an advanced stage. Such operations should only be performed in specialist surgical centers and with multidisciplinary collaboration. Orv Hetil. 2019; 160(37): 1476–1479.

Actions (login required)

Edit Item