Hodgkin-lymphoma adolescens korban. Hol érdemes kezelni: felnőtt-vagy gyermekintézményben? = Hodgkin’s Lymphoma in Adolescents

Müller, Judit and Molnár, Zsuzsanna and Illés, Árpád and Csóka, Mónika and Jakab, Zsuzsanna and Deák, Beáta and Schneider, Tamás and Várady, Erika and Rosta, András and Simon, Zsófia and Keresztes, Katalin and Gergely, Lajos and Kovács, Gábor (2008) Hodgkin-lymphoma adolescens korban. Hol érdemes kezelni: felnőtt-vagy gyermekintézményben? = Hodgkin’s Lymphoma in Adolescents. Orvosi Hetilap, 149 (47). pp. 2221-2227. ISSN 0030-6002 (print); 1788-6120 (online)

Text oh.2008.28447.pdf Restricted to Repository staff only until 30 November 2028. Download (161kB)

Abstract

Az adolescenskorú Hodgkin-lymphomás betegek egy része felnőtt-, más része pedig gyerekosztályokon kerül ellátásra. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a 14–21 év közötti Hodgkin-lymphomás betegek kezelési és túlélési eredményeinek összehasonlítása két, felnőtteket (F) kezelő intézet és a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat (GY) tíz központjának adatai alapján. Módszerek: 1990 januárja és 2004 decembere között 138 Hodgkin-lymphomás, 14–21 év közötti beteget diagnosztizáltunk és kezeltünk két felnőttintézményben (95: OOI és 43: DEOEC), míg 107-et a gyermekonkológiai központokban. Eredmények: A férfi-nő arány 1:1,51 (F) és 1:1,38 (GY), az átlagéletkor 18,6 (F), illetve 15,7 (GY) év volt. A klinikai stádiumok szerinti megoszlás a két csoportban csak kis eltérést mutatott. A szövettani megoszlás a két csoportban (F és GY): nodularis sclerosis 47% és 59%, kevert sejtes 45% és 25%, lymphocytagazdag klasszikus 1,5% és 10%, lymphocytaszegény 4% és 1%, nodularislymphocyta-túlsúlyos 1,5% és 3%, nem volt besorolható 1% és 2%. A betegek döntő többsége ABVD (F), illetve OPPA/OEPA±COPP kezelést (GY) kapott. A betegek 80%-a (F) és 91%-a (GY) részesült irradiációs kezelésben. A betegek 14%-ánál (F) és 13%-ánál (GY) észleltük az alapbetegség relapsusát. Az F-csoport betegei közül 16-ot veszítettünk el, a GY-csoportból 7-et. A betegek 5 és 10 éves teljes túlélése (OS) a két csoportban nem különbözött szignifikánsan. Az eseménymentes túlélés (EFS) 5 és 10 évnél az F-csoportban 76,5±4% és 72,5±4%, míg a GY-csoportban mindkét időpontban 85,3±3% volt (p = 0,0452). Következtetés: A Hodgkin-lymphoma jól kezelhető adolescenskorban, a betegek 80-90%-a véglegesen meggyógyul. Adataink szerint a gyermekintézményekben kezeltek eseménymentes túlélése jobb, mint a felnőttintézményben kezelteké. Ennek alapján javasoljuk, hogy a 14–18 év közötti fiatalok gyermekonkológiai központokban vagy az ott alkalmazott protokoll szerint részesüljenek kezelésben. Adolescent patients with Hodgkin’s lymphoma (HL) are treated either in pediatric, or in adult oncological wards. Aim: The aim of our work was to compare the treatment modalities and the survival rates in adolescents with HL treated in adult (A) or pediatric (P) institutes. Methods: From January 1990 to December 2004, 138 patients (14–21 years) with HL were treated in two adult institutes (A) and 107 in the 10 centres of the Hungarian Pediatric Oncology Network (P). Results: Male:female ratio was 1:1.15 (A) and 1:1.38 (P). The mean age was 18.6 (A) and 15.7 (P) years. There was no difference between the distribution of the stages in the two patient groups. The distribution of histological subtypes (A and P): nodular sclerosing 47% and 59%, mixed cellularity 45% and 25%, lymphocyte rich 1.5% and 10%, lymphocyte depleted 4% and 1%, nodular lymphocyte predominant 1.5% and 3% and unknown 1% and 2%. The majority of the patients were treated with ABVD (A) and OPPA/OEPA±COPP (P). One hundred and fi fteen (A) and 97 (P) adolescents received irradiation therapy. 80% (A) and 91% (A) of the patients got radiotherapy. In group A 14%, in group P 13% of the patients had relapse. In group A 16 patients died and in group P7. There was no significant difference in the overall survival (OS) rates at 5 and 10 years in the two patient groups. The event-free survival (EFS) was 76.5±4% and 72.5±4% at 5 and 10 years in group A, and 85.3±4% at both times in group P (p =0.0452). Conclusion: Survival rates in HL are quite high, 80-90% of the patients can be cured. Event-free survival was higher in pediatric than in adult institutes. In case of patients younger than 18 years, the survival rates were much better in pediatric institutes, so these patients should be treated in pediatric institutes or with protocols used by the pediatricians.

Actions (login required)

Edit Item