REAL

A földminősítési mutatószámok pontosítása nagyléptékű talajtérkép- és táblaszintű terméshozamadatok alapján

Kocsis, Mihály and Dunai, Attila and Makó, András (2016) A földminősítési mutatószámok pontosítása nagyléptékű talajtérkép- és táblaszintű terméshozamadatok alapján. Agrokémia és Talajtan, 65 (2). pp. 313-337. ISSN 0002-1873

[img]
Preview
Text
0088.2016.65.2.9.pdf

Download (506kB) | Preview

Abstract

Tanulmányunkban ismertetett talajtermékenységi vizsgálatok szervesen kapcsolódnak a Pannon Egyetem Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszékén nagy hagyományokkal rendelkező, már több évtizede folyó földminősítési alapkutatásokhoz. A földminősítési kutatások során született eredményekkel kapcsolatosan több olyan kérdés merült fel, amelyek tisztázása eddig még nem történt meg. Megoldandó feladatként jelentkezett többek közt, hogy az országos összesítésben nem jelentős területi arányt elfoglaló, de egy-egy tájra vagy termőhelyre jellemző talajváltozatokra a becsült átlagos termékenység értékek — mintaterületi adatbázisok növénytermesztési- és talajtani információinak felhasználásával — pontosításra kerüljenek. A termékenységi vizsgálatainkat a Dél-Alföldön, a Tisza-Maros közén elhelyezkedő, zömében nagy agyagtartalmú csernozjom és réti talajváltozatokon végeztük. A termékenységi becslésekhez a mintaterületek rendelkezésre álló talajinformációit (1:10.000 léptékű üzemi és földminősítési genetikus talajtérkép, 1:25.000 Kreybig-féle átnézetes talajismereti térképek), illetve földművelési egység (tábla és résztábla) szintű, hosszú idősoros mért terméseredményeit használtuk fel. A számítások során az Agrokémiai Információs és Irányítási Rendszer (AIIR) adatbázis többéves (1985–1989) terméshozamaiból becsült átlagos talajváltozati termékenység értékeket korrigáltuk a mintaterületek talajféleségein (talajfoltjain) mért terméseredményekkel, a számításokhoz iterációs módszert használtunk. A dél-alföldi mintaterületeken kidolgozott módszer lehetőséget nyújt arra, hogy a hazai földértékelés majdani megújításakor a begyűjtött különböző talajtérképi- és talajadatbázis információk, valamint a többéves termés adatsorok alapján egyes talajtaxonómiai egységekre pontosítsuk, illetve az eddig még hiányzó talajváltozatokra kiegészítsük a földminőséget kifejező mutatószámot. A mintaterületekre kapott eredmények arról tanúskodnak, hogy a becslési eljárás pontosítható az iterációs számítás peremfeltételeinek megválasztásával („A“ típusú helyett „B“ típusú becslés), illetve különböző szempontok szerinti csoportképzésekkel. A vizsgálataink során kapott nagyon eltérő becslési megbízhatóság értékek arra hívják fel a figyelmet, hogy a földművelési egységek termékenységi viszonyait csak részben tudjuk modellezni és magyarázni az egyes talajváltozati foltok termékenységi viszonyaival. | The soil fertility examinations described in this paper are an integral part of the basic research on land quality that has been underway for many decades in the Department of Crop Production and Soil Science in the Georgikon Faculty of the University of Pannonia. The results achieved in this land quality research have raised many questions that have not yet been fully clarified. One task that requires attention is the use of crop production and soil information from sample site databases to achieve an accurate estimation of the mean fertility of types of soil that are not found widely on a national scale, but which are characteristic of certain regions or locations. The soil fertility examinations were performed on chernozem and meadow soils with high clay content situated in the Tisza-Maros Interfluve in the southern part of the Hungarian Great Plain. The information available from 1:10,000 scale diagnostic and land quality soil maps and from 1:25,000 scale Kreybig soil maps, together with the long-term field-scale yield data recorded for the sample sites were used to estimate soil fertility. In the course of the calculations, average soil fertility values estimated from the 1985–1989 yield data in the National Pedological and Crop Production Database (NPCPD) were corrected with the yield data recorded for different soil types found in patches on the sample sites. The iteration method was used for the calculations. The method elaborated on sample sites in the southern part of the Hungarian Great Plain will facilitate a reform of the Hungarian land evaluation system by improving the accuracy of existing land quality indices and by calculating indices for soil types not currently included in the system, based on information from various soil maps and databases and from long-term yield data. The results obtained for the sample sites testify that the evaluation process can be made more accurate by selecting the boundary conditions of the iteration calculation (“B”-type evaluation instead of “A”-type) and by forming groups using various criteria. The widely varying reliability of the estimations in the present work draws attention to the fact that the fertility status of individual fields can only partially be modelled and explained on the basis of the fertility of patches of each soil type.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: Ágnes Sallai
Date Deposited: 19 Mar 2020 08:29
Last Modified: 19 Mar 2020 08:29
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/107319

Actions (login required)

Edit Item Edit Item