Ászkarák együttesek (Crustacea, Isopoda, Oniscidea) felhasználhatósága élőhelyek minősítésében

Hornung, Erzsébet and Vilisics, Ferenc and Sólymos, Péter (2009) Ászkarák együttesek (Crustacea, Isopoda, Oniscidea) felhasználhatósága élőhelyek minősítésében. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 15. pp. 381-395. ISSN 1216-4585

Preview

Text 34_hornungerzsebet_381-395.pdf Download (681kB) | Preview

Abstract

Magyarország dunántúli régiójából és Budapest agglomerációs területéről származó 48 szárazföldi ászkarák faj 785 előfordulási adatának elemzéséből, a lelőhelyekre vonatkozó ökológiai háttérváltozókkal kiegészítve, lehetővé vált a terület biogeográfiai, konzerváció biológiai, ökológiai megközelítésű elemzése. Eredményeink értelmezéséhez felhasználtuk korábbi, a taxon fajaira kidolgozott természetességi besorolásunkat. Az UTM-négyzetenkénti fajgazdaság értéke 1 és 28 faj között változott. Natív fajok esetében „forró pontok“ a Mecsek hegység (22 faj/UTM), a Dráva mente (16 faj/UTM). Budapest (28 faj) és a nagyobb városok (Pécs: 24; Kaposvár: 21) főleg behurcolt, szinantróp vagy generalista fajokból összetevődő együttesekkel jellemezhetők, UTM egységek számára való tekintet nélkül. A régió faunájában egyaránt jelen vannak a tág tűrésű, elterjedt és az igényesebb, sztenotóp fajok. Kimutattuk, hogy a területet alpin és illír biogeográfiai hatások érik, hogy az egyes fajok lokális megjelenését az élőhely természetességi állapota és a nedvességi viszonyok, míg a fajegyüttesek összetételét az élőhely természetessége - zavartsága mellett a tengerszint feletti magasság határozzák meg.

Actions (login required)

Edit Item