Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon

Biró, Zsolt and Roszik, Ákos and Rízmajer, Pál (2009) Az élőhelyvesztés szerepe a mezei nyúl (Lepus europaeus Pallas 1778) állomány csökkenésében Magyarországon. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK, 15. pp. 35-45. ISSN 1216-4585

Preview

Text 04_birozsolt_35-45.pdf Download (385kB) | Preview

Abstract

A mezei nyúl állomány folyamatos csökkenésének egyik legfontosabb oka az élőhelyvesztés lehet. Ezért a mezőgazdasági élőhelyek hatásának felmérésére két különböző területen vizsgáltuk a mezei nyulak élőhelyhasználatát, táplálékösszetételét és diverzitását. A kistáblákon és a gyepeken magasabb volt az állatok előfordulási aránya, mint az erdős vagy intenzív mezőgazdasági részeken. A kistáblák térbeli használata egyenletesebb volt, mint a nagyoké, ezek belsejét ritkábban látogatták, inkább a szegélyzónákat kedvelték. A gyepeket viszont egyenletesen bejárták. A mezei nyúl sokféle növényt szeret fogyasztani minden időszakban. Tavasszal jelentős különbséget találtunk a kis és a nagy táblákon élő nyulak táplálék összetétele között. Az előbbiek változatosabban táplálkoztak, de a legnagyobb variabilitást a gyepen élőknél találtuk. A nyulak számára a mezőgazdasági területen a betakarítás utáni időszak volt a legrosszabb, amikor hirtelen lecsökkent a tápláléknövények mennyisége és változatossága (szignifikáns diverzitás csökkenés, alacsonyabb egyenletesség). A nyulak számára tehát az erdősítések és az intenzív, szegélyek nélküli nagytáblás és monokultúrás mezőgazdasági termelés rendkívül kedvezőtlen hatású, ami az állomány további csökkenését okozhatja, ha nem változtatunk a termelési módszereken.

Actions (login required)

Edit Item