REAL

Átrendeződés? Kárpátaljaiak Magyarországon, magyarok Kárpátalján, a 2017-ig terjedő adatok tükrében

Karácsonyi, Dávid and Kincses, Áron (2020) Átrendeződés? Kárpátaljaiak Magyarországon, magyarok Kárpátalján, a 2017-ig terjedő adatok tükrében. Területi Statisztika : a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 60 (3). pp. 309-351. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251

[img]
Preview
Text
ts600302 (1).pdf

Download (3MB) | Preview

Abstract

A rendszerváltás utáni népességmozgások tették egyértelművé, hogy a magyar nyelvközösség körében lejátszódó demográfiai folyamatok – az 1918-ban bekövetkezett széttagoltság és a közel 100 éves „szétfejlődés” ellenére – csak együttesen, egységes folyamatnak tekintve ismerhetők meg. Mindaz, ami Magyarországon zajlik, csak része a magyar nyelvközösség népesedési folyamatainak, de nem azonos azzal. Az Ukrajnából Magyarországra irányuló vándorlást, illetve az ukrajnai, kárpátaljai magyarság helyzetét egyre nagyobb figyelem övezi hazánkban. A 2014-ben kirobbant kelet-ukrajnai háború is Ukrajnára irányította a figyelmet, ami a tudomány, a politika, a sajtó és a közbeszéd szféráira egyaránt kiterjedt. A tanulmány fő célkitűzése az ukrán állampolgárokra vonatkozó részletes, települési bontású adatok elemzésén túl annak megválaszolása, hogy vajon a 2014 óta zajló konfliktus, vagy az ukrajnai gazdasági nehézségek általában, vagy a magyarországi vonzó hatás játszik-e meghatározó szerepet ebben a vándorlási folyamatban. A szerzők vizsgálatai alapján a 2001 és 2017 között a hivatalos magyar statisztikákban megjelenő körülbelül 50 ezer fős kárpátaljai sokaság nem jelent ugyanekkora vándorlási veszteséget a kárpátaljai magyarok körében. Közülük nem mindenki magyar, ráadásul Magyarország számára mintegy 17 ezer fős „asszimilációs” nyereség mellett, a két ország közötti cirkulációs vándorlásban részt vevők száma szintén 17 ezer fő. Ők kettős lakcímmel, mindkét országban egyaránt jelen vannak. E mögött az áll, hogy a kárpátaljai közösség rugalmasságát (és így otthonmaradási esélyeit) javító határ menti mobilitás és informális gazdaság felerősödése mellett sokan igénybe vehetik a magasabb színvonalú magyarországi egészségügyi szolgáltatásokat és nyugdíjakat is, vagy épp a kötelező ukrán nyelvű érettségit akarják elkerülni azzal, hogy Magyarországon, egy határhoz közeli közoktatási intézményekben teszik le az érettségit. A tanulmány végkövetkeztetése szerint összességében a kárpátaljai magyarság 2001 és 2017 között ténylegesen mindössze 15 ezer fős vándorlási veszteséget szenvedhetett el.

Item Type: Article
Subjects: G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > G Geography (General) / Földrajz általában
H Social Sciences / társadalomtudományok > H Social Sciences (General) / társadalomtudomány általában
H Social Sciences / társadalomtudományok > HA Statistics / statisztika > HA1 Demography / demográfia, népesedési statisztika
Depositing User: dr. Áron Kincses
Date Deposited: 26 Sep 2020 04:10
Last Modified: 26 Sep 2020 04:10
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/114727

Actions (login required)

Edit Item Edit Item