On the Selection of Bronze Axes: The 1st Late Bronze Age Hoard from Törökszentmiklós-Morotva köz-dűlő

Tarbay, János Gábor (2021) On the Selection of Bronze Axes: The 1st Late Bronze Age Hoard from Törökszentmiklós-Morotva köz-dűlő. TISICUM: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE, 29. ISSN 1217-4165

Preview

Text Tarbay 2021b.pdf Download (14MB) | Preview

Abstract

A tanulmány egy szárnyasbaltából és három tokosbaltából álló, új kincsleletet mutat be, mely 2018-ban ásatás során került elő Törökszentmiklós-Morotva köz-dűlőn (1–2. kép). A négy balta technológiai szempontból késztermékként határozható meg. Finom méretadatai alapján két példány (1–2. tábla) ugyanabból a műhelyből származhat, megegyező öntőformában vagy modell alapján készítették őket (3. kép). Nagy valószínűség szerint mind a négyet használták deponálásuk előtt, ugyanakkor erre utaló nyomok csak három darabon voltak megfigyelhetők. Fontos jellemzőjük, hogy deponálásuk idejében egyik se érte el életciklusának a végét, alapvetően használható állapotban vonták ki őket a hétköznapok világából. Két balta (1–2. tábla) az ún. erdélyi típusú tokosbalták körével ápol kapcsolatot, relatív kronológiai szempontból a Br D és Ha A1 periódusok leletanyagával rokoníthatjuk őket. Hasonló stílusú eszközök elsősorban Erdélyben kerültek elő, de feltűnnek Kelet-Magyarország, sőt szórványosan még Nyugat-Európa területén is. A harmadik V és íves bordákkal díszített tokosbalta (3. tábla) egyedi felépítésű, kevés szoros párhuzammal bír, melyek elsősorban az Észak-Balkán és a Dunántúl területéről ismertek. Klaszteranalízis alapján ez a törökszentmiklósi balta egy szélesebb körben elterjedt stíluscsoportba sorolható, mely leginkább a fent említett területeken fordult elő a legnagyobb számban és változatosságban (6–8. kép). A tárgy relatív kronológiai szempontból szintén a Br D és Ha A1-es időszakkal hozható összefüggésbe. A 4. közép szárnyállású balta (4. tábla) a ’helyi’ szolnoki darab, illetve több dunántúli, ausztriai és horvátországi példány alapján a Ha A1-re keltezhető. A depóegyüttes elemzése alapján összességében elmondhatjuk, hogy a szétszántott együttes szelekciós mintázata homogén készítéstechnológiai és használati szempontból (4. kép). Kapcsolatrendszerük alapvetően távoli régiók felé, elsősorban a Dunántúl, Erdély és az Észak-Balkán irányába mutat, mely mintázat jól rezonál a leletegyüttessel időrendileg párhuzamba állítható Pre-Gáva kerámiastílus (Br D–Ha A1, 1400—1250 BC) kerámia anyagában leírt stíluskeveredéssel. A tisztán baltákból álló deponálási mintázat egyedinek mondható ebben a régióban, egy kelet-magyarországi leletegyüttest leszámítva, hasonló depókat elsősorban Kárpátalja és Erdély területén láthatunk ebben az időszakban. A törökszentmiklósi depó tipológiai szelekciója az Északi-középhegység és Alföld Br D és Ha A1 deponálási rendszerein belül (Ópályi, Aranyos és Kurd horizontok), korrespondenciaanalízis alapján (9. kép), elsősorban a Kurd horizonthoz köthető együttesekkel mutat kapcsolatot, ezért valószínűleg deponálási idejére is ekkor kerülhetett sor. Ezt támasztja alá a tokosbalták és szárnyasbalták mennyiségi megjelenése is, ami szintén a Ha 1-re mutat (10. kép).

Actions (login required)

Edit Item