REAL

Önkonstitúció és megtestesülés. Vázlatok a minimális elme egy fenomenológiai megalapozású feltárási kísérletéhez

Marosán, Bence Péter (2022) Önkonstitúció és megtestesülés. Vázlatok a minimális elme egy fenomenológiai megalapozású feltárási kísérletéhez. In: Embodiment. Akadémiai Kiadó, Budapest. (In Press)

[img] Text
tanulm_Marosan_4.pdf
Restricted to Repository staff only

Download (846kB) | Request a copy

Abstract

A jelen tanulmányban egy olyan, fenomenológiai megalapozású, lényegileg Husserl filozófiájából kiinduló projekt körvonalait, illetve egyes elemeit szeretném bemutatni, amelynek végső célja, hogy hozzájáruljon a tudatos, élményszerű, szubjektív tapasztalat mibenlétéről és eredetéről folytatott kortárs filozófiai és természettudományos vitákhoz, kutatásokhoz. A vállalkozás egyik fő célkitűzése, hogy segítsen választ találni arra a kérdésre, hogy az élővilág mely szintjén jelenik meg a tudatos, élményszerű tapasztalat (mindenekelőtt interoceptív és exteroceptív élmények, testi érzetek és érzékszervi tapasztalatok formájában), és miért. A vállalkozás egyik fontos ambíciója, hogy segítsen a testi folyamatok és a tudatos, szubjektív tapasztalatok közti magyarázati szakadék áthidalásában. Ehhez a megtestesült létezés husserli elméletére, valamint az ebből kiinduló, részben erre támaszkodó filozófiai és természettudományos törekvésekre (Merleau-Ponty, majd Megtestesült Kogníció) szeretnék hagyatkozni. Husserlnél e tekintetben alapvető fontossággal bírt az önkonstitúció elmélete: amely szerint a szubjektum önmagát szükségszerűen testi lényként kell, hogy konstituálja; (konstitúció: apriori törvények szerint való megjelenítés). Merleau-Ponty szerint tudatot és testet apriori szükségszerűséggel a megtestesült létezés fenoménje foglalja egyetlen rendszerbe. Tudat és test ugyanannak a rendszernek (test és környezet korrelációja) az önállótlan elemei. Ezt a gondolatot vették át tőle azután a Megtestesült Kogníció fenomenológiai ágának képviselői (pl. Fuchs, Gallagher, Rosch, Thompson, Varela, Zahavi, stb.), akik ehhez a koncepcióhoz – az elemzésbe beemelt tömérdek empirikus anyagon túl – mindenekelőtt az enaktivizmus és a „hosszú kör” („long circuit”) gondolatait tették hozzá. Az enaktivizmus itt az élőlény és környezete közti dinamikus viszonyt fejezi ki; a „hosszú kör” pedig azt, hogy a tudatot mindenekelőtt az élőlény és környezete közti komplex, és sok tényezőt felölelő viszony mozzanataként kell felfognunk. A megtestesülés problémakörével összekapcsolódik egy alapvető kérdés, amelyben viszont a Megtestesült Kogníció egyes, különösen annak fenomenológiai vonalához tartozó klasszikus szerzőitől (Zahavi, Gallagher, Fuchs) eltérő álláspontot képviselek – Husserlre hivatkozva. A kérdés az, hogy milyen folyamatok és feltételek realizálják a tudatosságot? A Megtestesült Kogníció standard olvasata szerint a tudatosság realizációjában formális és materiális feltételek egyaránt szerepet játszanak. Vagyis: nem csak a test különböző részeinek, valamint testnek és környezetnek egymáshoz való formális viszonya számít, hanem a tudat realizációjában éppennyire fontos a különböző testi részek és szervek anyagisága. Én ezzel szemben azt állítom, hogy fenomenológiailag és elméletileg egy plauzíbilisebb koncepciót kapunk, ha azt feltételezzük, hogy bizonyos formális feltételek – a materiális feltételektől függetlenül – szükséges és elégséges alapját képesek nyújtani a tudatos, élményszerű tapasztalat megjelenésének.

Item Type: Book Section
Subjects: B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > B1 Philosophy (General) / filozófia általában
B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > B1 Philosophy (General) / filozófia általában > B11 Philosophical systems / filozófiai irányzatok
Depositing User: Dr. Bence Péter Marosán
Date Deposited: 20 Sep 2021 14:21
Last Modified: 20 Sep 2021 14:21
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/129888

Actions (login required)

Edit Item Edit Item