Megment vagy elpusztít: a higany és arzén gyógyászati karrierje. II. rész arzén = Saving or devastating: pharmaceutical fate of quicksilver and arsenic, Part II.

Madarász, Bálint (2019) Megment vagy elpusztít: a higany és arzén gyógyászati karrierje. II. rész arzén = Saving or devastating: pharmaceutical fate of quicksilver and arsenic, Part II. Kaleidoscope History, 10 (19). pp. 137-146. ISSN 20622597

Preview

Text megment_vagy_elpusztit.pdf Download (987kB) | Preview

Abstract

Az egyiptomiak a Kr. e harmadik évezredben csakúgy, mint a kínaiaik, az ezüst felületek készítéséhez (tükröknél és szobroknál) használták az arzént. A gyógyszerként való használata pedig már itt, az ókorban megkezdődött, mutatja ezt egyébként a neve is, ami a görög arsenikonból származik, jelentése potens, hatásos. Az Asszír Birodalom orvosi szövegeiben is említik akárcsak az egyiptomi Ebers-papiruszon (Arzén szulfid formában). Hippocratész (Kr. e 460-377) marószerként használta az auripigmentet és a realgárt, Dioscorides pedig megjegyzi az auripigmentről: adsztringens és maró hatású, amivel megégethető fájdalmasan a bőr úgy, hogy akár sebet is hagyhat, viszont ezért alkalmas a gombás hús valamint a szőr eltávolítására is. A realgárról azt is feljegyezték, hogy gyantával összekeverve hajnövekedés serkentő. Amennyiben pellagra miatt károsodott a haj. Szurokkal jól szolgál durva és deformált körmök kezelésére. Olajjal elkeverve tályogok (száj, orr) megszüntetésére és tetvek ellen is alkalmazták. Borral keverve köptetésre használták csak úgy, mint gőzeit. Hangtisztításra mézzel keverve, gyantával pedig légszomjcsillapításra vetették be.

Actions (login required)

Edit Item