A kegyúri jog és a térítő földesúri ellenreformáció lehetőségei : Felekezeti alapú konfliktusok Varannón és Ungváron a 17. században = The „Ius patronatus” and the realization of the proselytizer landlord counter-reformation : Denominational conflict in Varannó and Ungvár in the 17th century

Borbély, Zoltán (2021) A kegyúri jog és a térítő földesúri ellenreformáció lehetőségei : Felekezeti alapú konfliktusok Varannón és Ungváron a 17. században = The „Ius patronatus” and the realization of the proselytizer landlord counter-reformation : Denominational conflict in Varannó and Ungvár in the 17th century. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE, 22 (4). pp. 43-66. ISSN 1585-7476 (nyomtatott); 1587-026X (elektronikus)

Preview

Text Eszemle2021-4-43-66.pdf Download (280kB) | Preview

Abstract

Az 1608. évi vallásszabadság törvénye és a Wesselényi-féle összeesküvés (1664-1671) közötti időszakot a „hittérítő földesúri ellenreformáció” felfogása jellemezte, amely alakította az erőviszonyokat a növekvő katolikus vallás és a protestáns egyházak között. Ebben az időszakban a földesurak békés (vagy kevésbé békés) eszközökkel megpróbálták jobbágyaikat saját vallásukra téríteni, ahol a „jus patronatus” segített nekik. Tanulmányomban két északkelet -magyarországi település (oppidum) vallási életét és az azokat befolyásoló tényezőket elemzem. A kérdés mikrotörténeti elemzésének eredményeként rámutatok a kálvinista pártfogó rendszer nagy jelentőségére, amely nagyon erős társadalmi struktúrát alakított ki. Ez a szerkezet tovább élt, amikor a földesurak áttértek a katolikus vallásba. Ebben a helyzetben több vallásbeli konfliktus alakult ki a katolikus és a protestáns prédikátorok között. A protestáns prédikátorok jutalma és kiváltságai megvédték a nemes vármegyét, ahol a legmeghatározóbb hatalom a protestáns nemesek szövetsége volt. Ez a szövetség sikeres volt a magyar diéták politikai akaratteremtési folyamataiban, és ennek eredményeképpen alakult ki a gyóntatási rend mint a korporativitás különleges típusa.

Actions (login required)

Edit Item