The indicator-based measurement of the circular economy in the countries of the European Union = A körforgásos gazdaság indikátoralapú mérési lehetőségei az Európai Unió országaiban

Kozma, Dorottya Edina and Molnár, Tamás and Molnárné Barna, Katalin (2022) The indicator-based measurement of the circular economy in the countries of the European Union = A körforgásos gazdaság indikátoralapú mérési lehetőségei az Európai Unió országaiban. Tér és Társadalom, 36 (2). pp. 49-69. ISSN 0237-7683

Preview

Text 3374.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (1MB) | Preview

Abstract

A fenntartható fejlődés részét képező körforgásos gazdaság teljesen ellentétes a lineárissal. A koncepció lényege egy fenntartható gazdasági rendszer, ahol a gazdasági növekedés során hatékonyabb, racionálisabb az erőforrások felhasználása és újrafelhasználása. Tanulmányunkban a körforgásos gazdaság kompozit indikátorokkal való mérési lehetőségét mutatjuk be az EU 28 tagországára vonatkozóan. Az előállított CCEI mutató értékeit összehasonlítottuk más kutatók hasonló vagy eltérő módon előállított rangsoraival. A kompozit mutatók jóságával és egyszerűségével a hasonló kutatási eredmények, rangsorok kiválóan vizsgálhatók. Tanulmányunk elsődleges célja a kompozit indikátorok létrehozása, összehasonlítása. További célkitűzése az élen járó és sereghajtó országok jellemzése, amelynek alapján következtetések vonhatóak le a rangsorban való elhelyezkedésre, és ezáltal összehasonlíthatóvá válnak. A kutatási cél megvalósítása szekunder adatok segítségével, az Eurostat különböző, a körforgásos gazdaság valamely részterületéhez kapcsolódó adatbázisán alapul a 2018-as évre vonatkozóan. A tanulmányban elsődlegesen a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalmat, majd az EU-t jellemző stratégiát és a releváns mutatószámok készletét tekintjük át. A módszertani fejezetben az elemzés módszertanát, a skálaösszehangoló transzformációt fejtjük ki. A kutatási eredményekben összehasonlítjuk a más szerzők és a magunk által kidolgozott, kompozit indikátorokból létrehozott rangsorokat rangkorreláció segítségével, majd ezt követik a következtetések. A kutatási eredmények arra engedtek következtetni, hogy az összehasonlítás alapját képező rangsor többségében (néhány kivételtől, például Németország, eltekintve) nagymértékű hasonlóságot mutat a kiválasztott rangsorokkal szemben. Összességében megállapítható, hogy a legtöbb esetben Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Olaszország vezetik a rangsorokat, és a sereghajtó országok, mint például Málta, Észtország, is hasonlók.

Actions (login required)

Edit Item