Erdélyi arisztokrata sors a "csudák évében": A gróf Mikes család tagjainak szerepe az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban

Süli, Attila (2014) Erdélyi arisztokrata sors a "csudák évében": A gróf Mikes család tagjainak szerepe az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár. ISBN 978-973-8439-74-0

Text Kriza-Mikes 27-02.pdf Restricted to Repository staff only Download (2MB) | Request a copy

Abstract

Jelen kötet egy erdélyi arisztokrata család, a zabolai gróf Mikes család tagjainak az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepét mutatja be. A témáról ugyanis nagyon kevés információval rendelkezünk. Ez abból a szempontból érthető, hogy a Mikesek között országos szintű vezető politikus, vagy katonai vezető nem volt. Másrészt viszont, mind a történettudományban, mind a köztudatban erős gyökeret vert az a nézet, hogy a magyar és erdélyi arisztokrácia – a kevés számú haladó gondolkodású képviselője kivételével – a polgári átalakulás és a társadalmi haladás esküdt ellensége volt. Különösen nagy teret nyert ez a felfogás 1948 után, vagyis a kommunista rendszerek közép-európai megszilárdulása és a marxista történetírás egyeduralkodóvá válása után. A fenti kép azonban rendkívül sablonos, az erdélyi arisztokráciára pedig egyáltalán nem alkalmazható. Az tagadhatatlan tény, hogy tagjai irányították a Konzervatív Pártot, de ők vezették a társadalmi haladást követelő Liberális Pártot is. Br. Wesselényi Miklós, id. gr. Bethlen János, gr. Kendeffy Ádám, br. Kemény Dénes politikai munkássága ékes bizonyíték erre. E politikai irányvonalhoz tartozott gr. Mikes János, gr. Mikes Kelemen és gr. Mikes Benedek. Országos szintű vezető személyiség egy sem volt köztük, de 1848-49-ben mindannyian nagyon fontos szerepet játszottak. Gr. Mikes János, gr. Mikes Kelemen és gr. Mikes Benedek politikai pályáját egyaránt a reformkorban kezdte, a liberális főnemesség soraiban. Gr. Mikes János a kolozsvári nemzetőrség felállításában, illetve a honvédtoborzás megindításában, gr. Mikes Benedek a honvédtüzérség, gr. Mikes Kelemen pedig a kolozsvári önkéntes lovasság, majd a 15. (Mátyás) huszárezred szervezésében és vezetésében játszott meghatározó szerepet. Gr. Mikes Kelemen felívelő katonai pályájának egy ágyúgolyó vetett végett amely 1849. január 21-én, Nagyszeben ostrománál kioltotta az életét. Képességét és merészségét Józef Bem vezérőrnagy, az erdélyi magyar csapatok parancsnoka nagyra értékelte, mivel korábban tábornoki rendfokozatra tervezte őt. Jelen munka a hivatkozott három személy 1848-1849. évi politikai és hadszervező tevékenységét mutatja be. Gr. Mikes János és gr. Mikes Benedek reformkori, illetve a forradalom és szabadságharc utáni tevékenységére csak vázlatosa tér ki. A kultúra pártoló gr. Mikes János, aki 1825-től kezdve a polgári átalakulást szorgalmazó liberális párt vezető személyiségei közé tartozott, az 1850-es évektől szoros kapcsolatot ápolt a „haza bölcsével”, Deák Ferenccel. Szintén a reformkorban kezdődött gr. Mikes Benedek pályája is, aki 1861-ben, a rövid alkotmányos időszakban, illetve a kiegyezés után fontos politikai szerepet játszott, illetve a birtokain számos fejlesztést hajtott végre. Mindkettőjük politikai pályája külön monográfiát érdemelne. A kötet külön fejezetekben mutatja be a három politikus 1848-49-es szereplését, kiegészítve a működésükre vonatkozó iratok leközlésével, illetve illusztrációkkal.

Actions (login required)

Edit Item