Egy református egyházközség kialakulása és nehézségei egy alföldi községben (Lajosmizse, 1877-1940) = The Formation and Difficulties of a Reformed Parish in a Village in the Great Hungarian Plain (Lajosmizse, 1877–1940)

Kürti, László (2022) Egy református egyházközség kialakulása és nehézségei egy alföldi községben (Lajosmizse, 1877-1940) = The Formation and Difficulties of a Reformed Parish in a Village in the Great Hungarian Plain (Lajosmizse, 1877–1940). EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE, 23 (3). pp. 74-102. ISSN 1585-7476 (nyomtatott); 1587-026X (elektronikus)

Preview

Text Eszemle2022-3-74-102.pdf Available under License Creative Commons Attribution. Download (475kB) | Preview

Abstract

A tanulmány egy alföldi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei község, Lajosmizse, protestáns (református) közösségének a létrejöttét tárgyalja, amely Budapesttől délkeletre, mintegy 65 kilométerre található. Lajosmizse 1877-ben létesült, amikor is levált az anyavárosról, Jászberényről, amely az 1745-ös redempció alkalmával szerezte meg az akkor még pusztákként ismert három területet (Bene, Lajos, Mizse). Az önállósodásban két tényező játszott döntő szerepet: az egyik a jászberényi ferencesek támogatása volt az új római katolikus település létesítését illetően, a másik pedig a tehetős gazdák ellenállása, akik lényegében a kettős, városi és pusztai adófizetéstől akartak megszabadulni. Ez az összefogás biztosította a helyi hatalmi rendszer kiépítését, a község vezetésében a tehetős redemptus és irredemptus gazdák játszották a főszerepet; ám mivel ők is katolikusok voltak, a katolikus egyház egyeduralma totálisan lefedte az egész politikai községet. Ezt a politikai hatalmi koncentrációt és kulturális homo- genitást színesítette a beköltöző református közösség, amely azonban az első perctől fogva érezte a katolikus többség ellenszenvét, különösen a plébános egyeduralmát. Az elemzés fő célkitűzése, hogy bemutassa a református mikroközösség szervezkedését, intézményeit és templomának építését, amelyet 1902-ben avattak fel. Külön ismertetem azokat a konfliktushelyzeteket, amelyek időről-időre a két egyház vezetői között megismétlődtek. Egyes kérdések ma már banálisnak tűnnek, mint például a legények verekedése, mások gazdasági problémát tükröztek (pl. reformátusok földvásárlása, fakivágás), továbbiakat pedig ideológiai jellegűeknek tudhatunk be.

Actions (login required)

Edit Item