REAL

Explicit és implict tanulási teljesítmények kettõs disszociációja szkizofréniában

Racsmány, Mihály and Demeter, Gyula and Szőllősi, Ágnes and Domján, Nóra and Janacsek, Karolina and Németh, Dezső and Keresztes, Attila and Pajkossy, Péter and Szendi, István (2014) Explicit és implict tanulási teljesítmények kettõs disszociációja szkizofréniában. In: MPT VIII. Nemzeti Kongresszusa, 2014. január 22-25, Budapest.

[img]
Preview
Text
real_mpt2014_absztrakt_kotet.pdf

Download (44kB) | Preview

Abstract

Jelen kutatás célja az volt, hogy az explicit (deklaratív) és implicit (nem-tudatos) tanulási folyamatokat vizsgálja szkizofréniában neuropszichológiai kísérleti módszerekkel. A vizsgálatban szkizofréniával DSM-IV szerint diagnosztizált betegek (n=19) és hozzájuk nemben, életkorban és iskolai végzettségben illesztett egészséges kontrollszemélyek (n=11) vettek részt. A betegek korábbi szisztematikus neurokognitív felmérésük alapján két alcsoportba voltak oszthatók, az ún. S (n=9) és Z (n=10) alcsoportokba (Szendi és mtsai, 2010). A neuropszichológiai állapotfelmérés során a résztvevõk téri-, vizuális- és verbális munkamemória feladatokat hajtottak végre (Corsi Kocka Teszt, Vizuális Mintázat Teszt, számterjedelem- és álszóterjedelem tesztek). A végrehajtó funkciók mûködését a Wisconsin kártyaszortírozási, valamint a kategória- és betûfluencia feladatokkal mértük. Ezt követõen a résztvevõk explicit és implicit tanulási teljesítményét teszteltük. Elõbbi során a résztvevõk két szólistát tanultak, majd 5 perces (matematikai feladattal kitöltött) késleltetést követõen egy hívóingerrel segített felidézési helyzetben kellett elõhívniuk a korábban tanult szavakat. Az implicit tanulás mérésére az Alternáló Szeriális Reakcióidõ Feladatot (ASRT) használtuk. A feladat során a résztvevõk a számítógép képernyõjének négy lehetséges pontján megjelenõ ingereket láttak. Minden ingerhez tartozott egy gomb a számítógép billentyûzetén; feladatuk az volt, hogy az éppen megjelenõ ingerhez tartozó billentyût a lehetõ leggyorsabban lenyomják. Az ingerek mozgása egy rejtett szekvenciát követett (pl. 2R4R1R3R), ami a vizsgálati személy számára nem tudatosult. A tanulási teljesítményt a szekvencia és a random elemek reakcióidõ különbsége jelzi. A betegek két alcsoportjának teljesítménye az explicit emlékezeti és az implicit szekvencia tanulási feladaton kettõs disszociációt mutatott. Míg a Z alcsoportba tartozó betegek szignifikánsan több szót tudtak felidézni a szólistatanulást követõ, hívóingerrel segített, explicit emlékezeti felidézési helyzetben, addig az implicit szekvencia-specifikus tanulási hatás csak az S alcsoportban volt kimutatható. Az explicit és implicit memória-károsodások kettõs disszociációja arra utal, hogy a két szkizofrénia alcsoport (S vs Z) neurokognitív háttere eltér egymástól.

Item Type: Conference or Workshop Item (Lecture)
Subjects: B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan
B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan > BF13 Memory and learning / emlékezet, tanulás
Depositing User: Dr Gyula Demeter
Date Deposited: 19 Sep 2014 12:40
Last Modified: 19 Sep 2014 12:40
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/15444

Actions (login required)

View Item View Item