Csángótelep társadalma és kultúrája

Kinda, István Csaba (2022) Csángótelep társadalma és kultúrája. In: Múltidéző. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (54). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 73-104. ISBN 9786156117694

Preview

Text MKI_054_multidezo_B5_003.pdf Download (629kB) | Preview

Abstract

A Kászoni- és a Felsőháromszéki-havasok találkozásánál, a Felsőháromszéki- medence felső, hegylábi peremére települt Esztelnektől további 10–12 kilométerre fenn a hegyekben, ahová az urak is csak szép időben jártak fel vadászni, az 1930-as években a Gyimesek túlnépesedett völgyeiből útnak induló, új otthont kereső csángó családok találtak egy havasi részt, mely a megtelepedésre megfelelőnek tűnt. Ennek az Isten háta mögötti, a Torok-patak, Lassúág-patak, Székely út-patak által szabdalt, 1000 méter tengerszint feletti magasságot meghaladó területnek az alant fekvő székely falvakban élő tulajdonosai az 1930–1940-es években még szívesen túladtak távoli, nehezen megközelíthető kaszálóikon, a gyepet, szőrfüvet vagy épp semmit termő lápos, mocsaras, palás helyeiken. Ezeket a gyimesi otthonkereső „jövevények” vásárolták fel olcsón, egy jobb élet reményében. A havasi tanya „keresztlevelét” a Gyimesfelsőlokról 1935-ben érkezett első telepesek, Baczoni András és idős Baczoni János „állították ki”, létrehozva a vízválasztón túl, ahonnan a patakok már Moldva felé szaladnak a bővizű Úz folyóba, Kovászna megye legkisebb települését, a hat évtizeden át saját állandó lakossal rendelkező Csángótelepet.

Actions (login required)

Edit Item