REAL

A gyűlöletbeszéd szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben - az alkalmazást meghatározó alkotmányos, jogi és jogpolitikai környezet

Pap, András László and Gárdos-Orosz, Fruzsina (2014) A gyűlöletbeszéd szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben - az alkalmazást meghatározó alkotmányos, jogi és jogpolitikai környezet. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY (2). pp. 3-26. ISSN 0002-564X

[img]
Preview
Text
paporoszfin.pdf

Download (272kB) | Preview

Abstract

"Az elmúlt években a gyűlöletbeszéd szabályozására tett sok meddő, az Alkotmánybíróság szűrőjén elbukott kísérletet követően az Országgyűlés – eltérve a kodifikációt végző Szerkesztőbizottság eredeti javaslatától – a gyűlöletbeszéd szankcionálására vonatkozó rendelkezést illesztett az új Polgári Törvénykönyv zárószavazás előtt álló tervezetébe. Az új Polgári Törvénykönyv 2:54. § (5) bekezdése biztosítja az egyén számára a jogot, hogy gyűlöletbeszéd esetén a jogsértővel szemben igényt érvényesítsen: „A közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. A közösség bármely tagja a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésének valamennyi szankcióját érvényesítheti.” Annak érdekében, hogy eloszlassa a felmerülő alkotmányos aggályokat, a kétharmados többséggel rendelkező kormányoldal nem sokkal az új Ptk. elfogadását követően az Alaptörvény negyedik módosításával a gyűlöletbeszéd szankcionálását lehetővé tévő szabályt illesztett az Alaptörvénybe. A magyar jogirodalomban többen gyorsan reflektáltak a jogalkotói aktusra az új szabály értelmezésének, értékelésének közreadásával. Jelen dolgozatban mi is utalunk arra, hogy a jogalkotó hogyan foglalt állást a gyűlöletbeszéd szabályozásáról szóló, a jogalkalmazókat és a civil jogvédőket az elmúlt évtizedben egyaránt megosztó jogértelmezési és jogpolitikai vitában. A dolgozat azonban nem csak az új szabályozás fontosabb elemeit, az ezek kapcsán felmerülő alkotmányossági és polgári jogi kérdéseket mutatja be, hanem elsősorban arra koncentrál, hogy elhelyezze a szabályozást a személyiségi jog tágabb értelmezési keretében. Az új Ptk. rendelkezése az Alaptörvény negyedik módosítása következtében új kontextusban átgondolt alkotmányos értelmezését igényel – ezt a kontextust az Alaptörvény, a Büntető Törvénykönyv, a Polgári Törvénykönyv és az egyenlő bánásmódról szóló törvény szabályozását egyszerre vizsgáló elemzésen keresztül mutatjuk be. "

Item Type: Article
Subjects: K Law / jog > K Law (General) / jogtudomány általában
Depositing User: Veronika Tamás
Date Deposited: 02 Dec 2014 13:14
Last Modified: 04 Dec 2014 07:11
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/18758

Actions (login required)

Edit Item Edit Item