Izraelita bábák keresztelési asszisztenciájának kérdése Csongrádon a 19. században

Gyöngyössy, Orsolya (2014) Izraelita bábák keresztelési asszisztenciájának kérdése Csongrádon a 19. században. In: Hagyományláncolat és modernitás. Szegedi Vallási Néprajzi Könyvtár 43; A Vallási Kultúrakutatás Könyvei 11 . Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, Szeged, pp. 119-128. ISBN 978-963-306-283-8

Preview

Text Adatok az izraelita.pdf Download (3MB) | Preview

Abstract

Magyarországon a 19. század elején a vidéki közösségek lélekszáma igen eltérő volt. Ennek oka, hogy a zsidóság többnyire haszonbérlettel foglalkozott. A közösségek lélekszáma így elsősorban külső gazdasági tényezőktől függött. Nem volt ritka a nagyobb közösségtől távol élő haszonbérlő sem. A kis létszámú helyben élő zsidóság gyakran sajátos együttélési gyakorlatok kialakítására kényszerült a keresztény szomszédokkal. A zsidó közösségi élet intézményesülésének alapvető kívánalmai között egy temetkezési egylet (Chevra Kadisa), az elérhető közelségben élő zsidó bábaasszony és a rabbi megléte említhető. A kisebb Communitas Judeorumok bábaasszonyai – megélhetési okok miatt – nem zárkóztak saját közösségük keretei közé, és katolikus asszonyok szülésénél is vállaltak segédkezést. Jelen tanulmányom a zsidó szülésznők keresztelési asszisztenciájával, a templomba lépés jogával és a szükségkereszteléssel kapcsolatos kérdéseket veszi számba egy olyan település példáján, ahol a római katolikusok aránya a vizsgált időszakban (19. század) 98-99% körül mozgott. Fő kérdéseink tehát: miként próbáltak a zsidó szülésznők megfelelni a katolikus hagyományokban gyökerező népi szokásjog, valamint az állam és egyház sajátos, olykor egymásnak ellentmondó elvárásainak? Milyen kompromisszumok születhettek a hagyomány, a vallások szabta keretek és a megélhetési kényszer határmezsgyéjén?

Actions (login required)

Edit Item