REAL

A képzelet vizsgálata fiktív narratívumok befogadásában = A study of imagination in the reception of fictive narratives

Halász, László (2006) A képzelet vizsgálata fiktív narratívumok befogadásában = A study of imagination in the reception of fictive narratives. Project Report. OTKA.

[img]
Preview
PDF
37445_ZJ1.pdf

Download (55Kb)

Abstract

Exploráció céljából a képzelet működése lehetséges módjainak és alkalmainak egy listját szerkesztettük meg, hogy lássuk a képzeleti irodalmi fiktív narrativumokban, és a befogadásukban is alapvető prototipikus formáit. A fikcionalitás szintjének különbsége alapján realista, mese-szerű fantasztikus, "komoly" és "szórakoztató" posztmodern fikciókat képviselő szövegkorpuszokat tanulmányoztunk. A kísérleti személyek válaszai szerint a meseszerű fantasztikus főhősük bizonyulnak a leginkább fantázia-eredetű kitalált jellemeknek. Őket követik, sorban, a szókoztató populáris posztmodern alakok, azután a komolyan ironikus posztmodern alakok, majd nagy távolságra, a realisztikus módon ábrázolt hősök. Az előzőekkel ellentétben, amelyekben a fantáziából eredő fikcionalitás változója az uralkodó, az utóbbiakat akiknél a fantázia olyan változói mint ábrándozás, álom, fikció, illuzió, látomás, találékonyság és csoda a legkevésbé jellemzők képzelik el a legelevenebben, és az ő szövegüket hihetőbbnek ítélik meg. (Egyébként, mindegyik szöveget, illetve hőseiket a nők elevenebben képzelik el, mint a férfiak.) Az irodalmiság mértéke és a hős elképzelésének elevensége, vagy fantázia-eredete között nem volt kimutatható kapcsolat. Másszóval, a kísérleti személyeknek nem volt a művészeti érték mérlegeléséhez ahhoz hasonló sztenderdjük, mint a realitás mérlegeléséhez. | For exploratory purposes a list of the possible ways and opportunities for the use of imagination was constructed to see the prototypical forms of imagination which were fundamental in literary fictional narratives, and in reception, too. Based on the difference in level of fictionality some representative text corpuses of realistic, tale-like, ''serious'' and ''entertaining'' postmodern fictions were studied from the point of view of imaginary processing. According to the subjects' results the tale-like fantastic protagonists were the most fantasy-derived fictional figures. They were followed, in order, by the entertaining popularised postmodern characters, then the seriously ironical postmodern ones, and then, after a great gap, by the protagonists portrayed in a realistic way. In contrast with the previous ones where the variable of fictionality from fantasy was dominant, the last-mentioned protagonists with whom such prototypical forms of fantasy as day-dreaming, the dream(like), (mere) fictionality, illusion, vision, inventiveness and miracle were less characteristic were more vividly imagined, and their text is judged more believable than any of the other three. (Anyway, each text was more vividly imagined by females than males.) There was no relationship between the degree of literariness and the vividness of imagination of a protagonist, or his or her fictionality derived from fantasy. In other words, the subjects did not have a standard for artistic value that would work like the standard for reality.

Item Type: Monograph (Project Report)
Uncontrolled Keywords: Pszichológia
Subjects: B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan > BF14 Imagination / képzelet
Depositing User: Mr. Andras Holl
Date Deposited: 08 May 2009 11:00
Last Modified: 01 Dec 2010 00:16
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/210

Actions (login required)

View Item View Item