REAL

Tápanyagellátás hatása 13 éves telepített gyep fejlődésére és botanikai összetételére a Mezőföldön.

Kádár, Imre and Ragályi, Péter and Szemán, L. and Csontos, Péter (2014) Tápanyagellátás hatása 13 éves telepített gyep fejlődésére és botanikai összetételére a Mezőföldön. BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK, 101 (1-2). pp. 95-104. ISSN 0006-8144

[img]
Preview
Text
12_Kadar_1201_u.pdf

Download (307kB) | Preview

Abstract

Egy műtrágyázási kísérlet 40. évében, 2013-ban vizsgáltuk az eltérő N, P, K, ellátottsági szintek és kombinációik hatását a réti csenkesz (Festuca pratensis) vezérnövényű, nyolckomponensű pillangósnélküli gyepkeverék fejlődésére, termésére és botanikai összetételére a telepítés utáni 13. évben. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 3˗5% CaCO3 -ot és 20˗22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben eredetileg közepesen, P és Zn elemekkel viszonylag gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést x2 ismétlést = 128 parcellát foglal magában. A talajvíz 13‒15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 2013. évben a tenyészidő kezdetén a talaj 1 m rétege kb. 170 mm csapadékot tárolt, a tenyészidő alatt lehullott csapadék 381 mm-t tett ki. A gyep mintegy 551 mm vízkészlettel rendelkezhetett a június 17-i kaszálás idejéig. Az elöregedő gyep második kaszáláshoz sarjút nem képezett ebben az aszályos évben. Az átlagos növénymagasság kaszálás előtt 2013. június 17-én a kontroll talajon 10 cm, az optimális NPK ellátott parcellákon 100 cm volt. Döntőnek a N-trágyázás bizonyult. A K átlagosan 40, a P 25%-kal igazolhatóan növelte a magasságot. A szénahozam a kontrollon mért 1,8 t·ha-1 mennyiségről 8,2 t·ha-1-ra emelkedett az optimális NPK kínálattal. Meghatározó az N × P kölcsönhatás volt, a K-hatások csak 0,7 t·ha-1 növekményt eredményeztek az NP-kezelések átlagaiban. A 13 évvel korábban elvetett 8 gyepalkotó fűfaj közül csupán 3 faj volt fellelhető, valamint az azóta betelepült árva rozsnok (Bromus inermis). A taréjos búzafű (Agropyron pectinatum) kitűnt extrém N-igényével: N-hiányos talajon nyomokban fordult elő, míg a maximális N-kínálattal 53% borítást adott a PK-kezelések átlagaiban. Ugyanitt az árva rozsnok 6%-ról 19%-ra növelte arányát. A nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) aránya 10%-ról 16%-ra nőtt a 100 kg·ha-1·év-1 N-adaggal, majd a N-túlsúly nyomán borítása 1-2%-ra csökkent. A csomós ebír (Dactylis glomerata) előfordulása a kezelésektől függetlenül jelentéktelen maradt. A nem pillangós gyomok borítása a N-kontroll parcellákon 26%-ot ért el, majd az emelkedő N-kínálattal 10%-ra süllyedt. A pillangós gyomok 32%-os borítást mutattak a nitrogénnel 40 éve nem trágyázott, de növénytermesztéssel hasznosított talajon. Összességében a fűfélék aránya négyszeresére nőtt, míg a gyomoké egyötödére esett a növekvő N-adagolással. A tápelemek közötti kölcsönhatásokat vizsgálva azt találtuk, hogy a taréjos búzafű maximális borítása 50%-kal nőtt az N×P pozitív kölcsönhatások eredményeképpen. A P-hatások N-hiányos talajon ugyanis teljesen elmaradtak. A büdös zörgőfű (Crepis rhoeadifolia) esetén 18% körüli volt az NP-kontrollon mért borítás, de az együttesen és bőségesen NP-trágyázott kezelések a faj eltűnését eredményezték. Hasonló jelenség figyelhető meg a molyhos madárhúr (Cerastium tomentosum) fajnál. A fedél rozsnok (Bromus tectorum) borítása 14%-os a mérsékelt NP-kínálatnál, majd az NP hiánya vagy túlsúlya egyaránt a faj kiszorulását eredményezi. Az egyes fajok versenyképességét a tápláltsági szituáció alapvetően befolyásolhatja.

Item Type: Article
Subjects: Q Science / természettudomány > QK Botany / növénytan
Q Science / természettudomány > QK Botany / növénytan > QK50 Plant geography (phytogeography) / növényföldrajz
S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában
SWORD Depositor: MTMT SWORD
Depositing User: MTMT SWORD
Date Deposited: 03 May 2015 17:57
Last Modified: 07 Jan 2016 12:02
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/23794

Actions (login required)

Edit Item Edit Item