Alkotmányos párbeszéd és hatalommegosztás

Drinóczi, Tímea (2015) Alkotmányos párbeszéd és hatalommegosztás. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 56 (1). pp. 19-43. ISSN 0002-564X

Preview

Text 2015_1_beliv_DRINOCZI_u.pdf Download (213kB) | Preview

Abstract

z alkotmánymódosító és az alkotmánybíráskodás között egyensúlynak kell fennállnia, amiből az következik, hogy egyik sem birtokolhat túlhatalmat, közöttük (és nemcsak a hatalmi ágak között) is fenn kell állnia feladat- és hatásköri megosztásnak, a személyi összeférhetetlenségnek, a kölcsönös együttműködésnek és bizalomnak. Ebből következik az a probléma, ami a bírósági felülvizsgálat során mindig felmerül: kié az utolsó szó a jogsza - bályok alkotmányossága vagy érvényessége feletti döntésben. A vita feloldására az tűnik alkalmasnak, hogy a parlamenti szupremácia talaján álló államok – fenntartva mindkét modell előnyét, és remélve a hátrányok eliminálását – elmozdulnak a bírói felülvizsgálat felé, és az erős felülvizsgálati modellekben, ahol szükséges, az alkotmánybíróságok nyit - nak az alkotmányellenes alkotmánymódosítások felülvizsgálata felé. Ebből a szemszögből a parlament és a bíróság közötti alkotmányos párbeszéd, mint a kölcsönös együttműködés és bizalom megnyilvánulása növekvő jelentőségre tesz szert. A politikai döntéshozatal az alkotmányos demokráciában tehát többszereplős folyamat, mivel alkotmányi tartalmakról egyetlen szerv sem dönthet kizárólagosan, az nem elkülönült döntések összessége, hanem állandóan fennálló, ismétlődő folyamat, amelyben az alkotmányos szervek eltérő pillanat - ban, különböző, de egymással összefüggő jelleggel vesznek részt a kölcsönös bizalom alap - ján és a kölcsönös együttműködés jegyében. Az időbeliséget figyelembe véve ezzel egyen - súly alakul ki, ami akkor bomlik meg, ha a döntések – az időtávlat figyelembevételével is – ténylegesen végső döntésekké válnak. Erre például akkor kerülhet sor, ha az erős felül - vizsgálati rendszerben (mint amilyen például Magyarország is) az alkotmánybíráskodást folyamatosan „elnyomja” az alkotmánymódosító hatalom. Ekkor zavar keletkezik az alkot - mányos működésben, mivel a hatalommegosztás valójában nem valósul meg.

Actions (login required)

Edit Item