REAL

Vándormozgalom az Alföldön a 20. század első harmadában

Szilágyi, Zsolt (2015) Vándormozgalom az Alföldön a 20. század első harmadában. Forrás : szépirodalmi, szociográfiai, művészeti folyóirat. ISSN 0133-056X (In Press)

[img]
Preview
Text
Szilágyi Zsolt - Vándormozgalom az Alföldön _végleges_.pdf

Download (1MB) | Preview

Abstract

Három kiemelkedő bevándorlási központ, illetve célterület működött a vizsgált időszakban az Alföldön. Ezek közül kettő olyan, a táj peremén, a Kárpát-medence fő vásárvonalán fekvő város volt, ahol az agglomerálódó környezetük a bevándorlók tömegének jelentős részét már ekkor felfogta; és ahol már nemcsak a kívülről érkezők migrációja, hanem a kezdődő szuburbanizáció összetett hatása is érvényesült. Budapest és Miskolc vidéke mellett a harmadik ki-emelt vándorlási célpont az Alföld egyik leggyengébb termőterületén alakult ki a főváros és Szeged közötti homokvidéken. A Duna–Tisza közi célterület – Budapest árnyékában is – erős gravitációja több tényező szerencsés konstellációjából eredt. Először is a főváros és a dél-alföldi gazdasági súlypont (Szeged–Újvidék–Temesvár háromszög) közötti területen feküdt. Origójában volt egy olyan köztes térnek, ahol az áramló tömeg (áru és népesség) félútra volt mindkét gazdasági központtól. Másodszor, ezt az áramlást segítette elő, egyben határozta meg a területen átmenő, Kárpát-medence egyik fő gazdasági ütőere, az Alföld második legforgalmasabb vasútvonala. Harmadszor, kiemelkedő szerep jutott a természetföldrajzi adottságoknak, amikor is a 19. század utolsó évtizedeiben fellépő filoxérával szemben immunis homoktalaj, amiben jócskán bővelkedett a szóban forgó vidék, lehetővé tette a szőlőkultúra alföldi elterjedését. A szőlőben gyakran gyümölcsösök is helyet kaptak, így az intenzív kertkultúra egyre látványosabb formát öltött, a nagyobb városok, községek körüli tanyákon, aminek növekvő kereslete elsősorban Budapesten öltött alakot, de idővel a külföldi piacok is megtalálták maguknak a Duna–Tisza közi zöldséget, gyümölcsöt. Mindez jelentős munkaerő-kereslettel járt együtt, ami hozzájárult a pozitív vándorlási egyenleg kialakulásához, és évtizedeken át történő fenntartásához. A Budapest, Miskolc és Duna–Tisza közi migrációs célpontok „ölelésében” egy köztes zóna alakult ki, ahol számos kisebb vándorlási központ, városok és falvak egész sora alakult ki. Lényegében egy olyan, munkaerő-áramlás szempontjából kedvező fekvésű vidékről van szó, ahonnan mindhárom kiemelt vándorlási célterület jól megközelíthető volt. Ugyanakkor e köz-tes zónának a vonzerejét a változatos tájak – mint a Duna-mellék, a Pesti-síkság, a Gödöllői-dombság, a Kiskunság vagy éppen az északi hegységelőtér vidékének – találkozása alapvetően befolyásolta, jelentősen növelte. Mindent összevetve a főváros modernizációban betöltött szerepe, az iparosodásban élen já-ró szerkezeti átalakulása és a nyomában járó foglalkozási és társadalmi átrétegződése a lehe-tőségek miatt nagy népességet vonzott. A Duna–Tisza közén egyre inkább a főváros növekvő lakosságának élelmiszerellátására rendezkedtek be. A nyomában járó termelésszerkezeti át-alakítás életre hívta a táj gazdasági húzóágazatának, a kertkultúrának kialakulását. Eközben a Tiszántúlon Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba valamint a Dél-Alföldön Szeged és Baja vonalában egy nem is annyira összefüggő, mint inkább mozaikos elrendeződésű, széles, határ menti bevándorlási zóna formálódott az 1920-as évekre. Az egykori malomipari központok vonzereje megkopott. A leépülő, átalakuló malomipar már nem tölthette be a térszervező sze-repet ezekben a városokban. Helyébe az átalakuló geopolitikai térszerkezetet lépett. A határ menti pozíció vonalszerűen sorakoztatta fel egymás mellett a vándorlási célpontokat, amelyek pozitív vándorlási egyenlege a világháború után továbbra is az élelmiszeripar jelentőségéből és egy átmenetileg alakot öltő migrációból, a határon túlról érkező bevándorlásból származott.

Item Type: Article
Subjects: D History General and Old World / történelem > D4 Modern History / új- és legújabb kor története
G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
Depositing User: Dr. Zsolt Szilágyi
Date Deposited: 12 Sep 2015 03:29
Last Modified: 12 Sep 2015 03:29
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/26469

Actions (login required)

Edit Item Edit Item