REAL

Áramlási holtterek eloszlása és ökológiai jelentősége a Tisza magyar szakaszán = Distribution and ecological significance of aggregated dead zones along the Hungarian section of River Tise

Istvánovics, Vera and Balogh, Edina and Honti, Márk and Osztoics, András (2010) Áramlási holtterek eloszlása és ökológiai jelentősége a Tisza magyar szakaszán = Distribution and ecological significance of aggregated dead zones along the Hungarian section of River Tise. Project Report. OTKA.

[img]
Preview
PDF
63340_ZJ1.pdf

Download (2320Kb)

Abstract

A Tisza magyar szakaszán a fitoplankton biomasszáját és összetételét alapvetően a Szamos fitoplanktonja határozza meg. A Tisza heterogén, ám szokatlanul mély medrében az áramlási holtterek hatása jelentéktelen. A tiszalöki és a kiskörei duzzasztás miatt lelassuló vízből a kovaalgák kiülepednek, az óriási kiterjedésű holttérként funkcionáló Tisza-tóból bemosódó Cryptophyta és zöldalgák ezt a biomassza veszteséget nem tudják pótolni. Az áramlási holtterek akkor tudják jelentősen befolyásolni a folyó fitoplanktonját, ha az aljzatra ülepedő algák számára elegendő fény áll rendelkezésre a fotoszintézishez. Ilyen viszonyok jellemzőek a Szamos romániai szakaszára - és feltevésünk szerint számos olyan nagy folyóra - melynek kisvízi medrét nem szabályozták. A sekély áramlási holtterekben a kiülepedés - felkeveredés - kiülepedés spirálja révén sokszorosára növekszik az algák tartózkodási ideje a vízhez képest. Ez a mechanizmus a nagyobb méretű, gyorsabban ülepedő fajokat részesíti előnyben. A hazai vízfolyásokon általánosságban is igazoltuk, hogy a fitoplankton bioamasszáját nem a tápanyag ellátottság, hanem a tartózkodási idő határozza meg. Ezért a tápanyag kibocsátás csökkentése önmagában nem hatékony beavatkozás a vízfolyások ökológiai állapotának javítására. A vízhálózat fitoplankton szempontból vett topológiai viszonyai azonban lehetnek olyanok, hogy a tápanyagterhelésen keresztül csökkenthessük a hálózat algatermő képességét. | The import of algae from the Szamos River is the major determinant of the biomass and composition of phytoplankton along the Hungarian Tisza River (from rkm 686 to rkm 177). The impact of aggregated dead zones is negligible in the highly heterogeneous but exceptionally deep channel of the latter. As a consequence of diminutive flow velocities upstream of the two dams (rkm 523 and 402), the dominant diatoms sediment rapidly. The mass export of crypto- and chlorophytes from the shallow floodplain complex created by Dam 2 (maximum area 104 km2) cannot compensate for the biomass loss. To significantly influence the dynamics of riverine phytoplankton, the bottom of dead zones must be illuminated and sustain photosynthesis by sedimented algae. Such shallows are characteristic of the Romanian Szamos and presumably of several large rivers that escaped regulation of their low water channel. Repeated sedimentations and resuspensions ensure manifold longer residence time for phytoplankton relative to water. The mechanism selectively favors larger cells that sediment faster. Statistical analysis of long-term water quality data from Hungarian running waters revealed that algal biomass was independent of nutrient availability and was related to water residence time. Consequently, emission control is an inefficient measure to improve the trophic status of streams and rivers, unless the topology of the whole fluvial network is considered with respect to phytoplankton growth.

Item Type: Monograph (Project Report)
Uncontrolled Keywords: Hidrobiológia
Subjects: Q Science / természettudomány > QH Natural history / természetrajz > QH301 Biology / biológia
Depositing User: Mr. Andras Holl
Date Deposited: 07 Sep 2010 14:30
Last Modified: 30 Nov 2010 11:06
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/2658

Actions (login required)

View Item View Item