REAL

Az ingázás területi jellemzőinek változása Magyarországon a rendszerváltozás után

Kovács, Zoltán and Egedy, Tamás and Szabó, Balázs (2015) Az ingázás területi jellemzőinek változása Magyarországon a rendszerváltozás után. Területi Statisztika : a Központi Statisztikai Hivatal folyóirata, 55 (3). pp. 233-253. ISSN 0018-7828 ; Online: 2064-8251

[img]
Preview
Text
kovacs_etal.pdf

Download (578kB) | Preview

Abstract

A globális gazdaság egyik fő jellemzője a tőke, az áru, valamint a munkaerő korábbinál magasabb szintű mobilitása (Nagy 2010). Mindez egyebek közt összefügg a munkamegosztás elmélyülésével, az életmód gyökeres megváltozásával, a térbeli mobilitás feltételeinek javulásával, a közlekedés fajlagos költségeinek csökkenésével, az államhatárok szerepének elhalványulásával, valamint a neoliberális piaci környezet kiépülésével. A munkaerő-mobilitás vizsgálata során általában kitüntetett figyelmet kap az államhatárokat átlépő nemzetközi munkaerőmozgás, jóllehet nagysága a teljes munkaerőmozgáshoz képest szerény (Illés-Kincses 2012). Hozzá képest a kisebb földrajzi távolságot áthidaló, a munkavállaló lakó- és munkahelye között zajló, periodikus vándorlás (ingázás) szerepe jóval nagyobb. A lakó- és munkahelyek térbeli szétválásának folyamata és nyomában az ingázás, hazánkban már a 20. század elején megindult, bár tömegessé csak az államszocialista korszakban vált (Thirring 1935, Timár 1980). Új helyzetet teremtett e téren is az 1990-es rendszerváltozás, amelynek nyomán az ingázás intenzitása, jellege és földrajzi mintázata számottevően átalakult, az államszocialista (‘konzervált fordi típusú’) ingázást fokozatosan egy ‘posztfordi’ térbeli struktúra váltotta fel. A növekvő és 1990 után térben egyre összetettebb ingázás mögött számos ok sejlik fel. Egyrészt a tervutasításos gazdasági rend összeomlása rengeteg (ipari) nagyfoglalkoztató megszűnését eredményezte. A munkahelyek korábbi térbeli egyensúlya felbomlott, a nagy nehézipari körzetek kiürültek, az új, a globális gazdaság szereplői által létrehozott munkahelyek pedig egyre nagyobb arányban a főváros térségébe, illetve más dinamikus várostérségekbe (például Győr, Székesfehérvár) települtek. Ennek nyomán mind több munkavállaló kényszerült arra, hogy „utána menjen” munkahelyének, akár állandó vándorlás (Illés 1995), akár kisebb léptékű periodikus mozgás formájában (Dövényi 2009a). A nagyvárosi térségekben ezzel egy időben végbement a munkahelyek térbeli dekoncentrációja is, a városközpontok helyett mind több szolgáltató tevékenység (például nagy- és kiskereskedelem, irodai funkció) települt az elővárosi övezetbe (Enyedi 2010). Átalakult a munkavégzés jellege is, a három műszakban végzett, rutin jellegű munka szerepe leértékelődött, nőtt a részfoglalkoztatás és a távmunka súlya, és mindez lehetőséget teremtett a térben és időben rugalmasabb munkavégzésre, benne az ingázás új formáinak elterjedésére. Tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk a magyarországi ingázás kialakulását és fejlődését, különös tekintettel annak területi jellemzőire, illetve a rendszerváltozást követő átalakulására. A téma nemzetközi és hazai szakirodalmának áttekintése után kutatási kérdéseinket és hipotéziseinket fogalmazzuk meg. Ezt követően az ingázás területi változásait elemezzük népszámlálási adatok segítségével. Vizsgálatunk súlypontja a településhálózaton belüli elmozdulásokon, a munkaerő és a munkahelyek változó térbeli elhelyezkedésén van. Mivel az ingázás az urbanizációs folyamatok érzékeny jelzőszáma, tanulmányunkkal az 1990 utáni hazai városfejlődési folyamatok jobb megértéséhez is szeretnénk hozzájárulni

Item Type: Article
Subjects: G Geography. Anthropology. Recreation / földrajz, antropológia, kikapcsolódás > GF Human ecology. Anthropogeography / gazdasági-társadalmi földrajz
H Social Sciences / társadalomtudományok > H Social Sciences (General) / társadalomtudomány általában
Depositing User: xPéter xKolozsi
Date Deposited: 06 Oct 2015 08:34
Last Modified: 06 Oct 2015 10:19
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/29598

Actions (login required)

View Item View Item