Repository of the Academy's Library

A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban: [Impacts of the activity of fish on the results of gillnet samplings: diurnal and seasonal changes of the CPUE in Lake Balaton.]

Specziár, András (2001) A halak mozgási aktivitásának hatása a kopoltyúhálós mintavételezések eredményeire: a CPUE napszakos és évszakos változásai a Balatonban: [Impacts of the activity of fish on the results of gillnet samplings: diurnal and seasonal changes of the CPUE in Lake Balaton.]. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY, 81 (5-6). pp. 459-461. ISSN 0018-1323

[img]
Preview
PDF
1013422.pdf

Download (368Kb)

Abstract

A halak gyűjtéséhez alkalmazott módszerek lehetnek passzív és aktív módszerek. Az aktív halászati módszerek (elektromos halászat, vontatott hálós halászat) mellett világszerte gyakran alkalmazzák a különféle passzív halászati módszereket, amelyek közül talán legszélesebb körben a kopoltyúhálós halászat terjedt el. A kopoltyúhálók alkalmazásának előnye az egyszerű kezelhetőség, a csekély eszköz igény és a mintavétel szelektivitásának nagyfokú szabályozhatósága (kifogott halak mérete, vízmélység stb.) (Hubert 1996). A kopoltyúhálók további előnye, hogy a halászati intenzitás jól definiálható. Ennek megfelelően a kopoltyúháló lett számos nemzetközi biomonitoring program elfogadott eszköze (Appelberg és mtsai. 1995, Thoresson 1993). a különböző szembőségű egyedi hálók alkalmazásával szemben ma már az úgynevezett többpaneles kopoltyúhálók alkalmazása került előtérbe egyszerűbb alkalmazhatóságuk és jobb összegzett hatásfokuk miatt (Kurkilahti és Rask 1996). Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében a többpaneles kopoltyúhálók alkalmazását 1996-ban kezdtük el (Kirjasniemi és mtsai. 1997, Specziár és mtsai. 1996, 1997) és azóta rendszeresen végeztünk segítségükkel halállomány vizsgálatokat (pl. Specziár és Tölg 2000, Specziár és mtsai. 2000, Tölg és mtsai. 1998) és számos ökológiai vizsgálathoz gyűjtéseket. A kopoltyúhálós fogásokat számos tényező befolyásolja. Ezek közül legfontosabbak a halállomány sűrűsége és összetétele, a háló méret-szelektivitása (a háló szembősége, rugalmassága, erőssége), a háló „láthatósága” (a hálóanyag fénytörésének eltérése a vízétől, a víz zavarossága) és a halak mozgékonysága (összefoglaló: Hubert 1996). Az eredmények reprodukálhatóságát leginkább a víz zavarosságának (Hansson és Rudstam 1995) és a halak mozgási aktivitásának változásai nehezítik meg. A halak mozgási aktivitása mind napszakosan, mind évszakosan fajonként eltérő módon változik. Ennek megfelelően a mintavétel időpontjától függően más lesz az egységnyi időre jutó fogás (CPUE), illetve a fajösszetétel, azonos egyéb feltételek mellett is (Bourke és mtsai. 1996, Ericksen és Marshall 1997, Fujimori és mtsai. 1994, Neuman és mtsai. 1996). A halak mozgására és elhelyezkedésére az időjárásnak és a vízjárásnak is jelentős hatása van (pl. Begout-anras és Lagardere 1998). Jelen munkánkban bemutatjuk a CPUE és a fogások összetételének napszakos és évszakos változásait a Balatonban, illetve tárgyaljuk az egyes halfajok mozgási aktivitás ritmusának valószínű szerepét a fogások alakulásában.

Item Type: Article
Subjects: Q Science / természettudomány > QH Natural history / természetrajz > QH301 Biology / biológia
Q Science / természettudomány > QL Zoology / állattan
Depositing User: Erika Bilicsi
Date Deposited: 19 Oct 2012 12:19
Last Modified: 19 Oct 2012 12:19
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/3184

Actions (login required)

View Item View Item