REAL

Nemi különbségek az agy asztrocitáinak fibrilláris anyagában = Sexual dimorphism of brain astrocyte fibrillary material

Hajós, Ferenc and Gerics, Balázs and Halasy, Katalin (2006) Nemi különbségek az agy asztrocitáinak fibrilláris anyagában = Sexual dimorphism of brain astrocyte fibrillary material. Project Report. OTKA.

[img]
Preview
PDF
37805_ZJ1.pdf

Download (52Kb)

Abstract

Kísérleteket végeztünk mindkét nembéli patkányokon annak kiderítésére, hogy az asztrociták reaktivitása mutat-e nemi különbségeket. A reaktivitás indikátoraként az asztrocita-specifikus fehérje. a GFAP (glial fibrillary acidic protein) fénymikroszkópos immunhisztokémiai kimutatását használtuk, kiegészítve elektronmikroszkópos. kvantitatív denzitometriás és biokémiai módszerekkel. Megállapítottuk, hogy az asztrociták az "endokrin agyon" kívüli agyterületen is reagálnak a nemi hormon-szint változásaira. A reakció iránya ellentétes volt hímben és nőstényben, amit az ösztrogén receptorok különböző előfordulásával hoztunk összefüggésbe. Feltételeztük, hogy az asztrocita reakció mögött a neuronok hormon hatásra bekövetkező plasztikus, elsősorban a szinapszisokat érintő változásai állnak. Ebből kiindulva fordultunk egy másik modell, a biológiai óra mechanizmus strukturái, és ezen keresztül az asztroglia aktivitásának fotoregulációja felé. Leírtunk egy jelentős éjjel-nappali aktivitás fluktuációt a rendszerben, mely ezenfelül még szezonális változásokat is mutatott. Ebben a mechanizmusban szexuális dimorfizmus nem volt észlelhető. A pályázati munka keretében végzett vizsgálatokból arra következtettünk, hogy a nemi hormonok által kiváltott neuronális plaszticitás maga után vonja a régió asztrocitáinak a hipertrófiáját, ezen keresztül GFAP expressziójuk fokozódását. Ahol viszont a nemi hormonoknak az idegsejtekre nincs hatásuk, ott a glia funkció-függő változásai nemileg indifferensek. Kísérleteink alátámasztják korábbi álláspontunkat, hogy a GFAP immunreakció a szinaptikus aktivitás jelzőjéként is alkalmazható. | Experiments were carried out in rats of either sex to demonstrate sexual differences in the reactivity of astrocytes. As an indicator of reactivity, the astrocyte specific glial fibrillary acidic protein (GFAP) immunoreactivity was used at the light microscopic level. Observations were completed with electron microscopy, quantitative densitometry and biochemistry. Astrocytes were found to react to alterations of sexual hormone levels also in areas outside the 'endocrine brain'. The direction of change was opposite in males and females which was explained by the differential distribution of estrogen receptors. It was assumed that the astrocyte reaction was due to underlying neuronal plasticity affecting primarily synapses. This led us to investigate the structures in a further model, the structures of the biological clock mechanism and through this, to study the photosensitivity of astrocytes. We desribed significant circadian fluctuations which showed and additional seasonal cyclicity. In this latter mechanism no sexual dimorphism could be pointed out. From the studies supported by this grant it emerged that hormone-induced neuronal plasticity triggers a hypertrophy of regional astrocytes, thereby the increase of their GFAP expression. On the other hand, where sex hormones have no effect on nerve cells the reaction of astroglia is sexually indifferent. Findings support our earlier view that GFAP immunoreactivity may be used as a marker of synaptic activity.

Item Type: Monograph (Project Report)
Uncontrolled Keywords: Neurobiológia (biológia)
Subjects: Q Science / természettudomány > QH Natural history / természetrajz > QH301 Biology / biológia
Depositing User: Mr. Andras Holl
Date Deposited: 08 May 2009 11:00
Last Modified: 30 Nov 2010 23:28
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/357

Actions (login required)

View Item View Item