Szerológiai vizsgálatok jelentősége gyulladásos bélbetegségekben = Relevance of serologic studies in inflammatory bowel diseases

Papp, Mária and Altorjay, István and Lakatos, Péter László (2007) Szerológiai vizsgálatok jelentősége gyulladásos bélbetegségekben = Relevance of serologic studies in inflammatory bowel diseases. Orvosi Hetilap, 148 (19). pp. 887-896. ISSN 0030-6002 (print); 1788-6120 (online)

Text 1080042.pdf Restricted to Repository staff only until 31 May 2027. Download (273kB) | Request a copy

Abstract

A gyulladásos bélbetegségekkel (IBD) kapcsolatos szerológiai markerek panelje rohamosan bővül. Leggyakrabban a Saccharomyces cerevisiae elleni antitesteket (ASCA) és az atípusos perinukleáris antineutrophil citoplazmatikus antitestet (atípusos P-ANCA) vizsgálták, de egyre több adat áll rendelkezésre az újabban felfedezett, különféle mikrobiális antigének ellen termelődő antitestekről is. Ilyenek például a külső membrán porin C-ellenes antitest (anti OmpC), Pseudomonas fluorescens ellenes antitest (anti-I2), valamint a glikánellenes antitestek (anti laminaribioside carbohydrate antitest [ALCA]), anti-chitobioside carbohydrate antitest [ACCA]), anti-mannobioside carbohydrate antitest [AMCA]). Az anti-CBirl (flagellin elleni antitest) az első olyan bakteriális antigén, mely állatmodellben colitist indukál, és IBD-betegekben is kóros immunválasz mutatható ki vele szemben. Az IBD jelenlegi diagnosztikus algoritmusában a különféle antitestek meghatározása mérsékelt szenzitivitásuk miatt kevés jelentőséggel bír. Újabban a szerológiai markereknek a betegség fenotípusával és lefolyásával való kapcsolata került az érdeklődés középpontjába. Egyre több adat támasztja alá, hogy Crohn-betegségben az egyes mikrobiális antigénekkel szemben termelődő antitestek számának, illetőleg azok titerének növekedése egyértelműen összefügg a szövődményes, agresszívebb betegséglefolyással. Felmerül annak a lehetősége is, hogy amennyiben a szerológiai válasz alapján sikerül homogén alcsoportok létrehozása, a terápia is tervezhetőbb lesz, illetőleg az IBD patomechanizmusának megértéséhez is közelebb kerülünk. További prospektív klinikai tanulmányok szükségesek azonban a szerológiai vizsgálatok valódi klinikai jelentőségének meghatározásához. The panel of serologic markers for inflammatory bowel diseases (IBDs) is rapidly expanding. Although anti-Saccharomyces cerevisiae antibodies (ASCA) and atypical perinuclear antineutrophil cytoplasmic antibodies (atipical P-ANCA) remain the most widely investigated, an increasing amount of experimental data is available on newly discovered antibodies directed against various microbial antigens. Such antibodies include anti-OmpC (outer membrane porin C), anti-Pseudomonas fluorescens (anti-I2) and antiglycan antibodies (antilaminaribioside carbohydrate antibody [ALCA]), anti-chitobioside carbohydrate antibody [ACCA]), anti-mannobioside carbohydrate antibody [AMCA]) and anti-CBir1; this latter is the first bacterial antigen to induce colitis in animal models of IBD and also leads to a pathological immune response in IBD patients (anti-flagellin antibody). The role of assessment of various antibodies in the current diagnostic algorithm of IBD is rather questionable due to their limited sensitivity. In contrast, the association of serologic markers with disease behavior and phenotype is getting more into the focus of interest. An increasing number of observations confirm that patients with Crohn’s disease expressing multiple serologic markers at high titers are more likely to have complicated small bowel disease (e.g. stricture and/or perforation) and are at higher risk for surgery than those without, or with low titer of antibodies. Creating homogenous disease sub-groups based on serologic response may help develop more standardized therapeutic approaches and may help in a better understanding of the pathomechanism of IBD. Further prospective clinical studies are needed to establish the clinical role of serologic tests in IBD.

Actions (login required)

Edit Item