A trusthoz hasonló bizalmi vagyonkezelési konstrukciók egyes közép- és kelet-európai jogrendszerekben

Sándor, István (2016) A trusthoz hasonló bizalmi vagyonkezelési konstrukciók egyes közép- és kelet-európai jogrendszerekben. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 57 (2). pp. 40-64. ISSN 0002-564X

Preview

Text 2016_02_Sandor_u.pdf Download (175kB) | Preview

Abstract

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a közép- és kelet-európai országokban milyen, az angolszász trust intézményéhez hasonló jogi konstrukciók kerültek bevezetésre. A vizs- gálódás Oroszország, Ukrajna, Litvánia, Grúzia, Románia, a Cseh Köztársaság és Magyarország bizalmi vagyonkezelési szabályainak áttekintésére terjed ki. A tanulmány első részében a vizsgált országokban kialakított vagyonkezelési szabályok elhelyezkedésére és főbb jellemzőinek bemutatására került sor. A második részben külön- böző, az angolszász trust intézményét tekintve meghatározó jelentőségű jellemvonások alapján kerül sor összehasonlításra. A főbb szempontok ebben a körben a vagyonkeze- lés főbb koncepcionális vonásai, a vagyonkezelési jogviszony létesítése, nyilvántartásba vétele, a vagyonrendelővel és a vagyonkezelővel szembeni követelmények, a kezelt vagyon tulajdonjogi helyzete, a lehetséges kedvezményezettek meghatározása, a vagyonelkülöní- tés megvalósulása, a hitelezők jogi helyzete, a jogviszony időtartama és megszűnése stb. Az összehasonlítás kiinduló alapja a trustnak az angolszász jogrendszerekben kialakított szabályozása, a vizsgált közép- és kelet-európai országok vonatkozásában az ehhez mér- ten megvalósult hasonlóságok és eltérések bemutatása. A tanulmány célja, hogy rámu- tasson arra – bár sorrendiséget állítani nem kíván –, hogy mely országokban kialakított vagyonkezelési modellek alkalmasak leginkább arra, hogy az angolszász trust funkció- it betöltsék. Emellett az írás kifejezett célja az is, hogy rámutasson azokra a részletsza- bályokra, amelyek a nemzetközi trendeknek megfelelően módosításra, korrekciókra érde- mesek. Az elemzés alapján az a következtetés vonható le, hogy a vizsgált közép- és kelet-euró- pai országokban nem az angolszász trust szolgai átvételére törekedtek, sokkal inkább annak funkcióit hasonló módon betöltő jogi szabályozás kialakítása volt a cél. A grúz, orosz és ukrán szabályozás gyakorlatilag a szerződés szintjén maradt, a román konstruk- ció ehhez képest a vagyonelkülönítés vonatkozásában már felmutat jelentős hasonlóságo- kat. Ezekhez képest a litván előírások teljesen újszerűen, idegen dologbeli jogként keze- lik a vagyonkezelés intézményét, míg a cseh szabályok a québeci jogalany nélküli vagyon modelljét vették át. A magyar jogalkotó a szerződési jog szintjén kezeli a vagyonkezelést, azonban elsősorban a vagyonelkülönítés, a vagyonkezelő pozícióját tisztségként kezelő és a nyomon követés szabályainak kialakításával az angolszász trust funkcióit talán legin- kább betölteni képes konstrukciót alakított ki.

Actions (login required)

Edit Item