Az önszabályozó fókusz önbevallásos mérőeszközeinek érvényességi vizsgálata = Validity test of the self-report measurement tools of regulatory focus

Faragó, Klára and Kiss, Orhidea Edith and Fekete, Sándor (2014) Az önszabályozó fókusz önbevallásos mérőeszközeinek érvényességi vizsgálata = Validity test of the self-report measurement tools of regulatory focus. Magyar Pszichológiai Szemle, 69 (2). pp. 363-395. ISSN 0025-0279

Text mpszle.69.2014.2.4.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2034. Download (240kB)

Abstract

<sc>Summerville</sc> és <sc>Rose</sc> (2008) a <sc>Higgins</sc>-féle önszabályozás elmélet (1997, 1998) és az azt vizsgáló mérőeszközökkel kapcsolatban végzett kutatásai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy az önszabályozás koncepciója két különböző konstruktumot von egybe, az ideálok, illetve a kötelességek motivációs bázisát (önvezérlés), valamint a nyereség megszerzésének, illetve a veszteségek elkerülésének vágyát (referenciapont). Az első koncepciót az RFQ teszt, a másodikat a GRFM teszt vizsgálja. Egy nagyobb, 1023 fős mintán vizsgáltuk a <sc>Lockwood, Jordan</sc> és <sc>Kunda</sc> (2002) által megalkotott GRFM teszt validitását abból a célból, hogy támpontokat kapjunk a skála megbízhatóságáról és érvényességéről. Egy kisebb mintán végzett további vizsgálat segítségével elemeztük, hogy az RFQ és a GRFM a regulációs fókusz egységes felfogását tükrözi-e. Előzetes vizsgálatok tapasztalatait megerősítve mi sem találtunk megfelelő együttjárást a két skála eredményei között. így csatlakozunk Summerville és Rose nézetéhez, amely szerint a két teszt a regulációs fókusz különböző felfogását tükrözi. A Megismerés iránti szükséglet (NFCS) és az Ambiguitás iránti tolerancia (MSTAT-II) skálákkal kapott eredményeink ugyanakkor megerősítik mindkét teszt külső validitását. Vizsgálataink eredményeképpen a regulációs fókusz dichotóm felfogása helyett egy olyan kategorizációt javasolunk, ami számot vet azzal, hogy számos olyan személy található, aki mind a promóció-, mind a prevenciófókuszt mérő alskálán magas vagy alacsony eredményt ért el. Az így kialakított négy kategória tagságának számát és demográfiai jellegzetességeit tekintve alkalmasnak bizonyult arra, hogy további vizsgálatokban az önszabályozás komplexebb vizsgálatának kiindulópontjául szolgáljanak. | After studying <sc>Higgins</sc>’s theory of self-regulation (1997, 1998), and the tools measuring it, <sc>Summerville</sc> and <sc>Roese</sc> (2008) concluded that the concept of self-regulation merges two independent constructions together: the motivational bases of ideals and duties (self-guide definition) and the wish to obtain profit and avoid loss (reference point definition). The former is tested by Regulatory Focus Questionnaire (RFQ), and the latter one by General Regulatory Focus Measure (GRFM). In a first experiment, we tested the Hungarian version of the <sc>Lockwood, Jordan</sc>, &amp; <sc>Kunda</sc> (2002) GRFM questionnaire on 1023 persons to assess the reliability and the validity of the scale. The scale proved to be fully reliable for both promotion and prevention focus. In a second experiment, on a sample of 185 persons, we administered both GRFM and RFQ scales (two different measure of Regulatory Focus), together with two other personality measures (Need for Cognition and for Ambiguity Tolerance — NFCS, MSTAT-II). The results confirmed the validity of both RFQ and GRFM. According to our results, we would join Summerville and Roese conclusion that the concept of self-regulation merges two independent constructions together: the motivational bases of ideals and duties (self-guide definition, measured by RFQ) and the wish to obtain profit and avoid loss (reference point definition, measured by GRFM). As a number of our subjects could not be unequivocally categorized in “promotion” or “prevention” focus, instead of contrasting promotion and prevention orientation, we suggest using four categories to identify the regulatory orientation: high values in promotion and prevention focus, low values in promotion and prevention focus, and high values in one and low values in the other subdimension. Our subjects were distributed evenly in these four categories. The categories differed from each other in a number of demographic characteristics. We conclude that using this categorization, a more reliable and more complex approach to Regulatory Focus could be realized.

Actions (login required)

Edit Item