REAL

Über das in Opus Spicatum-Form gebaute Mauerwerk am Beispielder mittelalterlichen Kirchen im Karpatenbecke

Nemcsics, Ákos (2009) Über das in Opus Spicatum-Form gebaute Mauerwerk am Beispielder mittelalterlichen Kirchen im Karpatenbecke. Archaeologiai Értesítő, 134 (1). pp. 283-287. ISSN 0003-8032

[img] Text
archert.134.2009.14.pdf
Restricted to Repository staff only until 31 December 2029.

Download (148kB)

Abstract

In dieser Arbeit geht es um die Mauerung in Opus spicatum-Form, wobei die Schlussfolgerungen der Arbeit im Laufe der Untersuchung der mittelalterlichen Fischgrätenmusterungen im Karpatenbecken entstanden. Die Vorstellung, dass die Mauerung nur als Dekoration diente, kann im Fall der untersuchten mittelalterlichen Kirchen nicht akzeptiert werden, denn die Mauerungen wurden oft mit Putz oder – im Falle des Fundaments – mit Erde bedeckt. In der Architektur unserer Vorfahren war die Strebung nach Zweckmäßigkeit überall zu finden – das kann auch im Fall der Fischgrätenmusterung bewiesen werden. Es wird nachgewiesen, dass die Fischgrätenmusterung bei der Fundamentierung vor der teilweisen Versenkung schützen kann, während sie im Fall der nach oben ragenden Mauerung bei Mantelmauerungen bautechnologische Vorteile hat. Der kritische Teil dieser Konstruktion ist die Unterstützung, d. h. die Mauerecken bzw. die Anschlüsse, aber dazu gibt es leider sehr wenig Angaben, so dass also weitere Untersuchungen erforderlich sind. | Jelen dolgozat az opus spicatum formában rakott falazattal foglalkozik. A dolgozat következtetései a Kárpát-medence középkori, halszálkásan rakott falazatainak vizsgálatán alapulnak. Az az elképzelés, miszerint ez a falazat dekorációs célokat szolgált, a dolgozat által vizsgált középkori egyházak esetében biztosan nem tartható, hiszen a falazatokat gyakran vakolat, illetve – alapozás esetén – föld takarta. A dolgozatban bemutatjuk a halszálkásan rakott alapozás szerkezeti előnyeit, valamint célszerűségét köpenyfalas építési technológia esetén a felmenő falazatban. Elődeink építészetében mindig tetten érhető a célszerűségre való törekvés, tehát itt is joggal feltételezhetjük e falazási mód tudatos alkalmazását. Sok középkori templomunknál megtalálható ez a fajta falazás. A legnagyobb kiterjedésű halszálkás falazás Nagylózs templománál ismert. Köpenyfalas építési technológia esetén a halszálkásan rakott fal viszonylag vékony és merev zsaluként szolgálhatott a még meg nem szilárdult kitöltő falazás számára. A halszálkásan rakott fal a felső terhelés miatt befeszül a szélső támasztékok közé. A hagyományos falazat esetén hasonló stabilitás eléréséhez vastagabb köpenyfalat kellene építeni. Alapozásokban is gyakran találkozunk a halszálkás elrendezéssel. Ezt legjobban Cegléd-Birincsek templomának alapozásánál vizsgálhatjuk. Alapozás esetén, ha az alaptest hagyományosan rakott, az épület részleges megsüllyedése a fugák megnyílását okozza. Halszálkás alapozás esetén ez nem történik meg. Nagylózs templománál a csekély mélységű alapozás lehet az oka a nagy felületű halszálkás falazat alkalmazásának. A vizsgált szerkezetek kritikus része a megtámasztás, azaz a falsarkok és a csatlakozások. Ezzel kapcsolatos adataink meglehetősen hiányosak, ezért további kutatásokra van szükség.

Item Type: Article
Subjects: C Auxiliary Sciences of History / történeti segédtudományok > CC Archaeology / régészet
Depositing User: xKatalin xBarta
Date Deposited: 09 Jan 2017 12:55
Last Modified: 09 Jan 2017 12:55
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/44788

Actions (login required)

View Item View Item