REAL

Az ortogonális városháló mint városi attribútum

Fonyódi, Mariann (2005) Az ortogonális városháló mint városi attribútum. Építés - Építészettudomány, 33 (3-4). pp. 363-389. ISSN 0013-9661

[img] Text
eptud.33.2005.3-4.10.pdf
Restricted to Repository staff only until 31 October 2025.

Download (894kB)

Abstract

A derékszögű háló földrajzi, települési vagy épület léptékű megjelenése szinte kivétel nélkül a tervezettség jele, a legelterjedtebb tér- és területstrukturáló szerkesztés. A városépítészetben az teszi jelentőségteljessé, hogy a városrács kortól, helytől, kultúrától függetlenül - egyfajta városi attribútumként - jelen van a városi kultúra történetének teljes vertikumában: az alábbi írás alaptételének/gondolatának is ezt tekinthetjük. Előfordulását három fő csoportba sorolhatjuk: 1. vallási, világképi, szimbolikus megjelenés; 2. kolonializáció; 3. modernizáció.  Az első csoportban találhatóak a városalaprajz egészének szimbolikus formálásából eredő rácsok (pl.: indiai, kínai tervezett városok, római kasztrum), az égtájak kitüntetett szerepének következményeként adódó rácsos szerkesztettség (pl.: az egyiptomi nekropoliszok és civil városok, asszír városok), valamint a tájolt vallási központ mint orientációs középpont következményeként megjelenő rácsok (pl.: Teotihuacan). A reneszánszban feléledő ideális városeszmény szimbolikus formai megjelenésében is - a centrális alakzatnak alárendelve - megjelenik a hálós szerkesztés.  A kolonializáció minden formájában jellegzetes letelepedési forma az ortogonális hálós rács alkalmazása, mind a városi tömbök, mind a mezőgazdasági parcellák kiosztása tekintetében. A hálós szerkezet létrejöhetett additívan (pl.: görög rendszer) és strukturálisan is (pl.: római centuriák, észak-amerikai földmérési rendszer). A mezőgazdasági területek későbbi urbanizációja során a megművelt parcellák felosztása meghatározó lett az újonnan létrejövő telek- és útszerkezetre. Meglévő városok területének kiterjesztésénél a leggyakrabban alkalmazott forma, mely elsődleges városszerkezetként (pl.: Barcelona, az észak-amerikai városok) és kitöltő elemként (pl.: Budapest, a nagy városi országutak közeiben a várostest tömörítésére) is megjelent. Az ortogonalitás a városi rend létrehozásának egy módja és nem pusztán forma. Egyszerű használata és nagy rugalmassága miatt a XX. század hihetetlen mértékben bővülő városi területeinek telepítésében a tömeges lakásépítéstől az egyéni parcellázásokig messze a leggyakrabban használt struktúra. Ez az elsöprő mennyiség megkerülhetetlenné teszi a rácsot és a vele való foglalkozást: természetének, hiányosságainak és értékeinek elemzését.

Item Type: Article
Subjects: T Technology / alkalmazott, műszaki tudományok > TH Building construction / mély-és magasépítés
N Fine Arts / képzőművészet > NA Architecture / építészet
Depositing User: xKatalin xBarta
Date Deposited: 24 Jan 2017 10:47
Last Modified: 24 Jan 2017 10:47
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/45901

Actions (login required)

Edit Item Edit Item