Dohányzói életutak magyar serdülők körében | Smoking trajectories among Hungarian adolescents

Pénzes, Melinda and Czeglédi, Edit and Balázs, Péter and Urbán, Róbert (2017) Dohányzói életutak magyar serdülők körében | Smoking trajectories among Hungarian adolescents. Orvosi Hetilap, 158 (2). pp. 67-76. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650.2017.30629.pdf Download (239kB) | Preview

Abstract

Absztrakt: Bevezetés: A serdülőkori dohányzói életutak jellemzőinek ismerete elengedhetetlen a hatékony dohányzásprevenciós programok tervezéséhez. Célkitűzés: Longitudinális vizsgálattal azonosítani a serdülők cigarettahasználatának változásait, valamint a dohányzói életutak alakulásában szerepet játszó kockázati tényezőket. Módszer: Hároméves, évenkénti adatgyűjtéssel folytatott kutatásunkat nagyvárosi serdülők (n = 1092) két életkori kohorszában (6. és 9. iskolai évfolyam) végeztük, önkitöltős kérdőíves módszerrel. A cigarettahasználati adatok alapján öt dohányzói életútcsoportot határoztunk meg. Eredmények: A minta 67,5%-a megőrizte nem dohányzó magatartását, 11,3%-a mindvégig dohányzott, 14,3%-a rászokott, 3,3%-a leszokott, 3,7%-a kísérletező maradt. Az egyes dohányzói életútcsoportba tartozók jelentősen különböztek egymástól a cigarettázó barátok száma, szülői dohányzás, családszerkezet, tanulmányi eredmény és heti zsebpénz kiindulási vizsgálatban tapasztalt jellemzői alapján. Következtetések: A serdülők nem kezelhetők homogén populációként a dohányzást megelőző programokban, mert különböző dohányzó magatartású csoportjaikban eltérő kockázati tényezők kerülnek előtérbe. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 67–76. | Abstract: Introduction: Understanding adolescent smoking trajectories is necessary for tailored prevention programs. Aim: To identify adolescent cigarette use patterns and risk factors of smoking trajectories by a longitudinal study. Method: We conducted a three-year prospective survey in two age cohorts (6th and 9th school grades) of metropolitan adolescents (n = 1,092) with yearly data collection by self-administered questionnaires. Five smoking trajectory groups were defined by cigarette smoking data. Results: 67.5% of the sample remained nonsmoker, 11.3% smoked all the time, 14.3% were initiators, 3.3% quitters and 3.7% experimenters. Members of smoking trajectory groups differed significantly from each other according to number of smoking friends, parental smoking, family structure, academic achievement and weekly allowance at baseline. Conclusions: Concerning tobacco prevention programs, adolescents are not homogenous population, because distinct set of risk factors are highlighted in their different smoking behavior groups. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 67–76.

Actions (login required)

Edit Item