A fumonizin B1 mikotoxin a táplálékláncban és egészségkárosító hatásai [Fumonisin B1 mycotoxin in the food chain and its harmful health effects]

Kovács, Melinda and Horn, Péter and Magyar, Tibor and Tornyos, Gábor and Pósa, Roland and Mézes, Miklós and Cseh, Sándor and Szabó, András and Szabó-Fodor, Judit (2016) A fumonizin B1 mikotoxin a táplálékláncban és egészségkárosító hatásai [Fumonisin B1 mycotoxin in the food chain and its harmful health effects]. In: A Magyar Buiatrikus Társaság XXVI. Nemzetközi Kongresszusa: In Memoriam Kovács Ferenc Nemzetközi Állatorvos és Állattenyésztő Kongresszus. Állatorvostudományi Egyetem, Budapest, pp. 38-43. ISBN 978-963-87942-8-4

Preview

Text Rabbit.pdf Download (1MB) | Preview

Abstract

A takarmány- és élelmiszer-elĘállítás, tárolás és feldolgozás szinte minden lépésénél számolni lehet a penészgombák toxikus másodlagos anyagcsere- termékeinek, a mikotoxinoknak a jelenlétével, ami jelentĘs gazdasági veszteségeket, állat- és humán- egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági kocká- zatot okoz. A fumonizin B1 (FB1) mikotoxint Dél- Afrikában fedezték fel, izolálták, meghatározták kémiai szerkezetét, valamint szoros korrelációt mutattak ki az elmaradott régiókban a nyelĘcsĘrák elĘfordulási gyakorisága és a lakosság által nagy mennyiségben fogyasztott kukorica FB1-tartalma között. Hazánkban a 90-es években indultak meg a fumonizin kutatások, az akkori felmérések szerint a penészes minták mintegy 70 százalékában fordult elĘ ez a mikotoxin. Ez indokolta a toxin hatásainak megismerését célzó intenzív, a kockázatbecslést megalapozó kutatómunka elindítását. Választott malacokkal végzett kísérletsorozatban komputer- tomográfiás és mágneses rezonancián alapuló képalkotó diagnosztikai eljárások alkalmazásával meghatároztuk a FB1 dózistól és expozíciós idĘtĘl függĘ hatását, azt a koncentrációt (no observed adverse effect level, NOAEL), amely nem okoz sem morfológiai, sem funkcionális elváltozást a szervezetben. Kimutattuk a FB1 méhen belüli magzat- károsító hatását sertésben és házinyúlban, továbbá azt, hogy a FB1 nagyon kis mennyiségben ugyan, de kiválasztódik a kocatejjel. Magas dózisú FB1 etetését követĘen meghatároztuk a toxinnak az egyes szervekben, szövetekben (máj, vese, agyvelĘ, izom- és zsírszövet) való akkumulálódását, majd átlag- fogyasztást számítva megállapítottuk, hogy ezek fogyasztása nem jelent számottevĘ kockázatot az emberre. A FB1 alacsony felszívódási mértéke és kismértékĦ akkumulációja indokolta sertésben a FB1 metabolizmusának, majd a toxin és a metabolitok felszívódásának, az egyes szövetekben való akkumu- lációjának, majd a bélsárral és a vizelettel történĘ ürítésének meghatározását. Igazoltuk, hogy a toxin fogyasztása súlyosbíthatja a sertések légúti megbete- gedését okozó bakteriális fertĘzéseket (Pasteurella multocida, Bordetella bronchiseptica, Mycoplasma hyopneumoniae). A FB1 és más Fusarium toxinok (T- 2, deoxinivalenol, zearalenon) együttes expozíciója bonyolult interakciókat eredményezhet, a hatás lehet szinergista, additív és antagonista is. Humán szimulált emésztési modell adaptálásával megállapí- tottuk, hogy az évtizedek óta állatkísérletekben használt, mesterségesen elĘállított gombatenyészet a rejtett FB1 arányának vonatkozásában nem tér el a természetben található fumonizinnel szennyezett mintáktól.

Actions (login required)

Edit Item