REAL

Magyarország árvaszúnyog-faunájának (Diptera: Chironomidae) jegyzéke az előfordulási adatok és sajátosságok feltüntetésével | Checklist of the non-biting midges (Diptera: Chironomidae) of Hungary with notes on records and peculiarity of the occurence of the species

Móra, Arnold and Dévai, György (2004) Magyarország árvaszúnyog-faunájának (Diptera: Chironomidae) jegyzéke az előfordulási adatok és sajátosságok feltüntetésével | Checklist of the non-biting midges (Diptera: Chironomidae) of Hungary with notes on records and peculiarity of the occurence of the species. Acta Biologica Debrecina. Supplementum oecologica hungarica, 12. pp. 39-207. ISSN 0236-8684

[img]
Preview
Text
1128432.pdf

Download (1MB) | Preview

Abstract

Az árvaszúnyogok (Chironomidae) családja a legjelentősebb vízi gerinctelen állatcsoportok közé tartozik. Képviselőik lárváit egyaránt megtalálhatjuk állóvizekben és vízfolyásokban, az üledékben és a vízinövényzet között, sőt egyes fajaik (pl. több Smittia faj, Axarus fungorum) terresztris élőhelyeken (ürülékben, gombákban) fejlődnek. Ezen kívül ismerünk hínár- és mocsárinövényekben aknázó (pl. Glyptotendipes gripekoveni), illetve gerincteleneken ektoparazita (pl. Epoicocladius flavens) lárvájú fajokat is. Az imágók gyakran nagy csapatokban rajzanak a part menti növényzet, illetve a víz felszíne felett. A sok és sokféle ökológiai igényű faj, amelyek között szép számmal vannak több környezeti tényezőre is szűk tűrőképességűek, nagy indikátorértéket ad a családnak, s így rendkívül jelentőssé válnak a vízminőség jellemzésében, amiről hazánkban is számos munkában beszámoltak (DÉVAI 1990; DÉVAI et al. 1980, 1993, 1994; SZÍTÓ 1997a, 1997b, 1998a, 1998b, 1999c). A tavak tipizálását is elvégezték az árvaszúnyog-fauna alapján, amelynek hazai kérdéseivel BERCZIK (1957a) foglalkozott. Az árvaszúnyogok fontos elemei a táplálékláncnak, növényevők, ragadozók és törmelékevők egyaránt megtalálhatók közöttük. Jelentős haltáplálékszervezetek (BERINKEY és FARKAS 1956; BÍRÓ P. 1974; BÍRÓ P. és B. MUSKÓ 1995; BÍRÓ P. et al. 1999, 2003; ENTZ 1957; ENTZ és LUKACSOVICS 1957; JÁSZFALUSI és PAPP 1966; SPECZIÁR és BÍRÓ P. 1999a; SPECZIÁR et al. 1997; TÁTRAI és PONYI 1976; TÖLG 1959, 1960). Az árvaszúnyogok szerepe meghatározó lehet az anyagforgalomban is, például egy-egy kirepülés során jelentős mennyiségű szerves anyagot távolíthatnak el a víztérből (BERCZIK 1962b; DÉVAI 1984, 1988, 1992, 1993; DÉVAI et al. 1979; OLÁH 1976; SPECZIÁR 2000; SPECZIÁR és BÍRÓ P. 1999b; TÁTRAI 1982a, 1982b, 1985, 1986, 1989). Gazdasági jelentőségük sem elhanyagolható, kártételük számottevő lehet például rizsföldeken (BOGNÁR 1958; BOGNÁR és NAGY 1962; MEGYERI és SZEKÉR 1957; SZEKÉR 1953; SZILVÁSSY 1963; SZILVÁSSY és SZÍTÓ 1971, 1982; SZÍTÓ 1971, 1972; ZILAHI-SEBESS 1954). Jelentőségük ellenére a hazai faunát kevéssé ismerjük, ami elsősorban taxonómiai nehézségekre vezethető vissza. Az árvaszúnyogok jelenlegi osztályozása az összes életstádium jellemzőinek egyidejű figyelembe vételével történik. Ez nem mindig volt így, és a legújabb taxonómiai vizsgálatokig az árvaszúnyogoknál kétféle osztályozás létezett. Az egyik kizárólag az imágók vizsgálatán alapult, ami kevés és nagy fajszámú génuszt eredményezett. A másik, csak a lárvák vizsgálatán alapuló rendszerre a sok, kis fajszámú génusz volt jellemző. A kétféle osztályozás egymástól elkülönülten létezett, amely rendkívüli módon megnehezíti a régebben közölt fajok modern szemlélet alapján történő besorolását. Leírtak fajokat bábok, illetve bábbőrök vizsgálata alapján is, ami tovább bonyolítja az egyes fajok pontos taxonómiai besorolását. További gondot jelent, hogy sok taxonnál napjainkban is folyik a taxonómiai revízió (pl. Procladius, Einfeldia), ennek köszönhetően sok faj taxonómiai hovatartozása még mindig nem egyértelmű. Sok esetben (pl. Chironomus génusz) a rokon fajok morfológiai bélyegek alapján nem különíthetők el egymástól egyértelműen, a biztos azonosítás csak modern taxonómiai módszerek (kariológia, enzimológia, pásztázó elektronmikroszkópia) segítségével végezhető el, amint erre a hazai fauna vizsgálata során a Chironomus fajokon DÉVAI és munkatársai (DÉVAI et al. 1983b, 1984a; DÉVAI és PRECZNER 1985) is rámutattak. Munkánk célja a hazai árvaszúnyog-fauna minél alaposabb feltárása és megismerése. Ennek első állomása a teljes hazai szakirodalom feldolgozása, majd ennek alapján a hazánk területéről eddig leírt fajok számbavétele és a legfrissebb taxonómiai eredmények alapján történő revíziója volt. | The family of non-biting midges (Chironomidae) is one of the largest families of Diptera. Although it is one of the best known and studied families of dipterous flies, the knowledge on the chironomid fauna of Hungary is still largely incomplete. This is a checklist of non-biting midges found through the end of 2004 with the utmost references to their reliable records in the territory of modern Hungary. The list is based mainly on a review of the literature. During the last 104 years 227 works on Chironomidae have been published. 114 of them include faunistical data. Hitherto a total of 6 subfamilies, 96 genera and 228 species are known to occur in Hungary, and further 26 genera and 90 species are expected to occur. In addition, the list includes 34 nomina dubia and 11 names which cannot be placed in the modern classification. In the cases of all species the synonymies, the distributional and the ecological data are given and the citations on their occurrence in Hungary are listed.

Item Type: Article
Subjects: Q Science / természettudomány > QE Geology / földtudományok > QE08 Hydrosphere. Hydrology / hidroszféra, hidrológia
Q Science / természettudomány > QL Zoology / állattan
Depositing User: Erika Bilicsi
Date Deposited: 19 Apr 2013 09:50
Last Modified: 19 Apr 2013 09:50
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/4895

Actions (login required)

Edit Item Edit Item