Mûemlékvédelem az ipari építészetben

Pilsitz, Martin (2012) Mûemlékvédelem az ipari építészetben. Építés - Építészettudomány, 40 (1-2). pp. 97-112. ISSN 0013-9661

Text eptud.40.2012.1-2.5.pdf Restricted to Repository staff only until 31 March 2032. Download (2MB)

Abstract

A műemlékvédelem kifejezés hallatán gyakran szinte automatikusan régi templomok, kastélyok és várak képére asszociálunk. Olyankor azonban, amikor a műemlékvédelem kifejezést történelmi ipari épületek vonatkozásában alkalmazzuk, általában hosszas magyarázatok szükségesek. Pedig éppen Budapesten – ahol az 1875 és 1914 között lejátszódó dinamikus gazdasági változás következtében gyors ütemben létesítettek, zártak be, bontottak le vagy hagytak tönkremenni ipari épületeket – állnak ezek az építmények igen szoros kapcsolatban a város történelmével és kulturális fejlődésével. Vagyis más szóval ezek az épületek a város történelme szerves részének tekinthetőek, melyek hiányában akár fontos összefüggések veszhetnek el. Hiszen éppen ezekben a gyárcsarnokokban állították elő a kor anyagi értékeit, melyek a polgári kultúra, művészet, tudomány és nevelés támogatásának forrását jelentették. Vagyis a 19. századi történelmi ipari építmények kutatása szerves részét képezi mai posztipari társadalmunk gyökerei és fejlődése megértésének. E terület tudományos feldolgozása tehát hozzájárulhat saját kulturális identitásunk erősítéséhez. Az alábbi cikk erősíteni kívánja a társadalmi érzékenységet a területtel szemben, és egyben kritikusan vizsgálja az elméleti és gyakorlati megközelítés kérdéseit és nehézségeit. Az elméleti vizsgálat eredménye kritériumkatalógus formájában hasznosítható, mely szempontok az ipari épületek műemlékvédelem alá helyezésének első megítélésében is segítséget nyújthatnak. | The protection of historical buildings is almost automatically associated with old churches, country houses and castles. Where, however, the term is used in connection with historical industrial buildings, people often ask for an explanation. In fact, however, as far as Budapest is concerned, the dynamic economic changes of the period 1875–1914 and the construction, decommissioning and dereliction/demolition of industrial buildings in rapid sequence are directly linked with the history and culture of the city. Indeed, they form an important part of that history and culture. The factory halls were the site for the creation of the material wealth that enabled investment in bourgeois culture, in art, science and education. Thus, research and analysis of the historical industrial buildings of the period under investigation contributes to an understanding of the roots and development of today’s post-industrial society. The scholarly elaboration of these questions can strengthen our cultural values and identity. The article develops an awareness of the issues, offering a critical appraisal of both theoretical and practical issues and addressing the associated problems. Such theoretical considerations form the basis for a list of criteria, which can be used to make an initial assessment of the historical and cultural significance of industrial buildings.

Actions (login required)

Edit Item