REAL

A gyermekvállalási attitűdök alakulásának pszichoszociális meghatározói = Psychosocial factors influencing the motivation for parenthood

Pápay, Nikolett and Rigó, Adrien and Nagybányai Nagy, Olivér and Soltész, Adrienn (2014) A gyermekvállalási attitűdök alakulásának pszichoszociális meghatározói = Psychosocial factors influencing the motivation for parenthood. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15 (1). pp. 1-30. ISSN 1419-8126

[img]
Preview
Text
mental.15.2014.1.1.pdf

Download (149kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: Magyarország az egyik legalacsonyabb termékenységű ország, ezért fontos feladat a gyermekvállalási attitűdöket befolyásoló tényezők feltárása. A pszichoszociális változók szerepét eddig csak részben vizsgálták. Cél: Célunk az egyetemista nők anyasággal kapcsolatos belső reprezentációinak gyermekvállalási motivációra gyakorolt hatását feltárni. Ezenfelül demográfiai és személyiségváltozók (Big Five, optimizmus), valamint egészségmutatók hatását is vizsgáljuk a gyermekvállalási attitűdök oki hátterének komplexebb megismerése céljából. Módszer: „A nők reprodukciós egészségéért” elnevezésű kérdőíves kutatásunk 561 gyermektelen egyetemista hallgatónő részvételével zajlott. Vizsgálatunkban saját szerkesztésű skálákat (Anyaság-reprezentációk Kérdőív, Fertilitás-tudatosság Skála), valamint standardizált mérőeszközöket (Big Five Inventory, Life Orientation Test – Revised) használtunk. Az elővizsgálatokat követően a gyermekvállalás fontossága és időzítése csoportosító változóinkra diszkriminanciaanalízist végeztünk, lépésenkénti módszerrel. Eredmények: A gyermekvállalás fontossága változónk mentén történő csoportokba sorolást két változó határozta meg: az anyaságot a női identitással azonosító, valamint az anyaságot terhes szerepként meghatározó reprezentáció. A Wilks-féle lambda értéke 0,74 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink a besorolások 26%-át magyarázták. A gyermekvállalás időzítése csoportosító változó esetében legjelentősebb diszkrimináló erővel az életkor, a párkapcsolat stabilitása és a tudatos készülés az anyaságra változóink rendelkeztek. Ez esetben a Wilks-féle lambda 0,82 (p < 0,001) volt, prediktor-változóink pedig a besorolások 18%-át magyarázták. Következtetések: Eredményeink alapján az anyaság belső reprezentációinak feltárása fontos lehet a gyermekvállalási szándék bejóslásában. Terápiás vonatkozásban távlati cél az anyaság-reprezentációk megértése és átkeretezése. | Background: Hungary is one of those countries where fertility rates are exceptionally low. The psychosocial background factors are only partially known; therefore, it is important to examine the factors influencing the attitude to parenthood. Aim: Our aim was to examine how motherhood representations influence the motivation for having a child among university women. We also analyzed the possible relationships with demographic, personality (Big Five dimensions and dispositional optimism), and health-related variables to gain a more complex picture regarding the potential background factors. Method: 561 childless female university students took part in our survey entitled ‘For a Better Reproductive Health of Women’. We used standardized questionnaires (Big Five Inventory, Life Orientation Test – Revised) and ad hoc scales (Motherhood Representations Questionnaire, Fertility Consciousness Scale). We applied discriminant analysis (using the stepwise method) for the grouping variables of ‘importance of having a child’ and ‘ideal timing for having a child’. Results: ‘Importance of having a child’ was predicted significantly by two representations: ‘motherhood is the part of female identity’ and ‘motherhood is a burdensome role’ (Wilks-lambda: 0.74, p < 0.001; rate of explained classifications: 26%). ‘Ideal timing for having a child’ was most strongly associated with age, the stability of the relationship with the partner, and by ‘preparing consciously for motherhood’ (Wilks-lamda: 0.82, p < 0.001; rate of explained classifications: 18%). Conclusions: Exploration of motherhood representations can be important in predicting willingness to have children. From the aspect of psychosocial interventions, understanding and reframing motherhood-representations seems to be a potential task.

Item Type: Article
Subjects: B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BF Psychology / lélektan
Depositing User: László Sallai-Tóth
Date Deposited: 31 Mar 2017 09:30
Last Modified: 31 Mar 2017 09:30
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/50717

Actions (login required)

Edit Item Edit Item