Lelki egészségfejlesztő programok előkészítése városi szinten - a hódmezővásárhelyi lelki egészségfelmérés elemzésének tanulságai = Preparation of municipal-level health promotion programmes — lessons learnt from the analysis of a mental health survey in Hódmezővásárhely, Hungary

Lippai, László Lajos and Erdei, Katalin (2014) Lelki egészségfejlesztő programok előkészítése városi szinten - a hódmezővásárhelyi lelki egészségfelmérés elemzésének tanulságai = Preparation of municipal-level health promotion programmes — lessons learnt from the analysis of a mental health survey in Hódmezővásárhely, Hungary. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 15 (4). pp. 351-371. ISSN 1419-8126

Preview

Text mental.15.2014.4.3.pdf Download (335kB) | Preview

Abstract

Elméleti háttér: A közösségi szintű lelki egészségfejlesztés fontossága folyamatosan nő, ezért egyre lényegesebb a lelki egészségre vonatkozó információk áttekinthető kommunikálása. Cél: Kutatócsoportunk — a hódmezővásárhelyi önkormányzat felkérésére — arra vállalkozott, hogy empirikus vizsgálattal tárja fel a lelki egészségfejlesztési prioritások megállapításához szükséges adatokat. Módszerek: A hódmezővásárhelyi lakosság körében végzett (N = 1839 fő) vizsgálat során sor került a pszichológiai életminőség felmérésére, valamint a Mentális Állapotfeltáró Kérdőív felhasználásával a mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett csoportok azonosítására. Eredmények: A hódmezővásárhelyiek körében a WHO Jól-lét Kérdőív (6,84 ± 3,12), a Beck Depresszió Kérdőív (10,30 ± 11,00), az Általános Énhatékonyság Skála (8,14 ± 3,12) és a Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív Élet Értelmessége Alskála (BSCI-LM; 8,36 ± 2,71) pontszámai szignifikánsan (p < 0,001) kedvezőtlenebbek a Hungarostudy 2013 országos adatainál. A mentálisan egészséges, sérülékeny és veszélyeztetett csoportok mentén végzett ANOVA-próba a WHO Jól-lét Kérdőív, Általános Énhatékonyság Skála és a BSCI-LM esetében monoton csökkenő; a Beck Depresszió Kérdőív és az általános unalom vonatkozásában pedig monoton növekvő, szignifikánsan eltérő (p < 0,001) átlagokat mutat. A megkérdezettek 38,7%-a tekinthető mentálisan egészségesnek, 35,3%-a sérülékenynek, 16,3%-a pedig veszélyeztetettnek (nem besorolható: 9,7%). Drámai helyzetben van a 45—64 éves korú, általános iskolai végzettségű férfiak csoportja (4,5% mentálisan egészséges, 45,5% sérülékeny, 50% veszélyeztetett). De a 18—44 éves korosztályba tartozó, általános iskolai végzettséggel rendelkező nők (20,3% mentálisan egészséges, 42,4% sérülékeny, 37,3% veszélyeztetett), és — meglepő módon — a 45—64 éves korosztályba tartozó diplomás nők (25% mentálisan egészséges, 51,3% sérülékeny, 23,8% veszélyeztetett) is kiemelt intervenciós célcsoportként kezelendőek. Következtetések: A Szegedi Egészségfejlesztő Műhely kutatócsoportjának eredményei alapján a Mentális Állapotfeltáró Kérdőív alkalmas lehet egy célcsoport lelki egészségének tájékozódó jellegű, közösségi szintű jellemzésére. | Theoretical background: The importance of community-level mental health promotion is continuously growing; therefore, the clear communication of mental health related information becomes more and more important. Aim: Our research group — invited by the local government of Hódmezővásárhely — volunteered to empirically reveal the data necessary to define the mental health promotion priorities. Methods: A survey research was conducted in the population of Hódmezővásárhely (N = 1,839), where the psychological quality of life was measured, as well as the mentally healthy, vulnerable and endangered groups were identified using the Mental State Questionnaire designed by the authors. Results: In the population of Hódmezővásárhely, scores on the WHO Well-being Index (6.84 ± 3.12), the Beck Depression Inventory (10.30 ± 11.00), the General Self-efficacy Scale (8.14 ± 3.12) and the Life Meaning Subscale from the Brief Stress and Coping Inventory (BSCI-LM) (8.36 ± 2.71) proved to be significantly (p < 0.001) less favourable than the national average. According to the ANOVA results, scores on the WHO Well-being Index, the General Self-efficacy Scale, and the BSCI-LM decreased monotonously along the mentally healthy, vulnerable, and endangered groups. Scores on the Beck Depression Inventory and boredom showed a monotonously increasing trend along the same groups. Altogether, 38.7% of the respondents were considered as mentally healthy, 35.3% as vulnerable and 16.3% as endangered. Men aged 45—64 with primary education only proved to be in a dramatic situation (4.5% mentally healthy, 45.5% vulnerable, and 50% endangered). Women aged 18—44 with primary education only (20.3% mentally healthy, 42.4% vulnerable, 37.3% endangered), and — surprisingly — 45—64 year-old women with postsecondary education (25% mentally healthy, 51.3% vulnerable, 23.8% endangered) were also identified as a priority group for intervention. Conclusions: Based on the results of the Health Promoting Research Group in Szeged, the Mental State Questionnaire can be adequate to generally characterize the mental health of a target group at the community level.

Actions (login required)

Edit Item