REAL

A bükki barlangok üledékeinek általános talajtani és ásványtani jellemzői | General pedological and mineralogical characteristics of the sediments in caves in the Bükk Hills

Dobos, Endre and Lénárt, László and Kristály, Ferenc (2013) A bükki barlangok üledékeinek általános talajtani és ásványtani jellemzői | General pedological and mineralogical characteristics of the sediments in caves in the Bükk Hills. Agrokémia és Talajtan, 62 (2). pp. 235-250. ISSN 0002-1873

[img] Text
agrokem.62.2013.2.5.pdf
Restricted to Repository staff only until 31 December 2033.

Download (1MB)

Abstract

Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a barlangi üledékek részben eredetük, részben a bennük lezajló folyamatok alapján talajnak tekinthetők. A barlangi talajok sokszor sekélyek, közvetlenül a szilárd kőzeten helyezkednek el. Általában rétegzettek, a rétegek egymástól elkülönülnek, öntés eredetűek. Szervesanyagtartalmuk a behordott anyagoktól függ, gyakran jelentős mennyiségű lebomlatlan szerves hordalékot, üledéket tartalmaz, amire alapozva nagyon intenzív talajélet alakul ki, ami a talaj szerkezetében is felismerhető és néhol vermic tulajdonságokat is létrehozhat. Fizikai félesége nagyon változatos, az agyagtól a durva kavicsos homokig minden frakció megtalálható.A talajok anyaga szinte 100 százalékban meszes, mely mész másodlagos eredetűnek tekinthető, mennyisége pedig legalább 2%. Ebből következően a pH értékei a semleges és a 8,5 értékek között szórnak, többnyire a 8-as érték körül csoportosulva. Ritkán a glejesedés is megjelenik, elsősorban a lefolyástalan üledékgyűjtőkben, amin a víz nem folyik át és nem tud oldott oxigéntartalmában felfrissülni. A nagy oldott oxigéntartalommal jellemzett ún. „oxy-aquic” állapotban nem redukálódik a vas, a glejesedés nem indul el.Talajtani szempontból a barlangi üledékek nagyon változatos képet mutatnak. Bennük azonban a lerakódási rétegzettségen túl számos talajképződési folyamat is felismerhető, melyek sok tekintetben analógnak tekinthetők a felszíni folyamatokkal, ezért mindenképpen a talajok közé kell sorolni. Mindezek alapján a barlangi talajok a magyar osztályozás szerint elsősorban az öntés-, illetve a kőzethatású talajok közé sorolhatók be. A WRB szerint elsősorban a Fluvisolok és a Leptosolok referencia csoportjába osztályozhatók, a megvizsgált talajok alapján pedig jellemzőiket a leptic (epileptic), fluvic (ritkábban colluvic), vermic, calcaric, eutric, gleyic, esetleg mollic és rhodic minősítőkkel írhatjuk le.Az ásványtani vizsgálatok viszonylag kisszámú saját, illetve referencia mintája ellenére kijelenthető, hogy egyértelmű trendek voltak felismerhetők a barlangi üledékekben. A mintákat felszíni talajokhoz vagy kőzetekhez kötni a vízgyűjtő terület jelenlegi és történeti heterogenitása miatt nehéz. Ami viszont megállapítható volt az az, hogy a barlangi talajok ásványainak körülbelül felét kvarc ásvány alkotja - a fizikai féleség függvényében 38% és 73% között. Agyagásvány frakciójában viszont a szmektit-vermikulit társulások uralkodnak, nyolc mintából hét esetében a teljes frakció 80-90%-át alkotva. Ettől eltérő csak a Mexikói 2-es minta, ahol érdekes módon a frissnek tekinthető, viszonylag mállatlan, kilúgozatlan illit-muszkovit keveredik az erős mállást jelző kaolinittel. Ennek magyarázata valószínűleg az eltérő eredetű anyagok időben, vagy a mintavételezésnél történt egymásra rakódásával magyarázható, mely elmélet alátámasztása a későbbiekben további, részletesebb vizsgálatokat igényel.A munkát a „Kútfő” TÁMOP-4.2.2.-A11/1/KONV-2012-0049. jelű projekt és a határon átnyúló HUSK/1001/2.1.2/0058. számú projekt támogatta. | It was shown that the cave sediments found in the Bükk Hills could be classified as soils on the basis of their origin and of the processes taking place in them. Cave soils are often shallow, lying directly above the continuous rock. In general they are layered, with clearly distinct layers of alluvial origin. Their organic matter content depends on the nature of the sediment. They often contain considerable quantities of undecomposed organic sediment, acting as the basis for very intensive soil life, which can be detected in the soil structure and may in some cases result in vermic characteristics. The texture is very variable, ranging from clay to rough gravelly sand.Almost 100% of the soils are calcareous, the lime content of which makes up at least 2% and can be regarded as of secondary origin. Consequently, the pH values fluctuate from neutral to 8.5, mostly having a value of around 8. In rare cases gley formation is also observed, especially on poorly drained areas, where there is no water flow to refresh the dissolved oxygen content. In the “oxy-aquic” state, characterized by high dissolved oxygen content, the iron is not reduced, so gley formation is not induced.From the pedological point of view, cave sediments present a very variable picture. However, in addition to sedimentary layers, numerous soil formation processes can be detected, many of which are analogous with surface processes, confirming their classification as soils. On the basis of the above, cave soils are primarily classified as alluvial or lithomorphic soils, according to the Hungarian classification. The WRB classification places them mainly in the Fluvisol and Leptosol reference groups, and judging by the soils examined in the present work, they can be characterized as leptic (epileptic), fluvic (in rare cases colluvic), vermic, calcaric, eutric, gleyic, or possibly as mollic or rhodic.Despite the relatively small number of analysed and reference samples, clear trends could be observed in the cave sediments. Due to the present and historical heterogeneity of the catchment area, it is difficult to associate the samples with surface soils or rocks. It could be established, however, that approximately half the minerals in the cave soils were quartz, with ratios of 38-73% depending on the texture. Smectite-vermiculite associations were dominant in the clay mineral fraction, however, making up 80-90% of the whole fraction in seven of the eight samples. The only exception was the Mexikó- 2 sample, where relatively fresh, unweathered, unleached illite-muscovite was mixed with intensively weathered kaolinite. This can probably be attributed to materials of diverse origin being deposited on each other, either over time or during sample taking. This theory needs to be confirmed by further detailed analysis.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: Ágnes Sallai
Date Deposited: 18 Apr 2017 10:55
Last Modified: 18 Apr 2017 10:55
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/51417

Actions (login required)

Edit Item Edit Item