Obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő gyermekek posztoperatív monitorozása | Postoperative monitoring of children with obstructive sleep apnea syndrome

Benedek, Pálma and Kiss, Gabriella and Csábi, Eszter and Katona, Gábor (2014) Obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő gyermekek posztoperatív monitorozása | Postoperative monitoring of children with obstructive sleep apnea syndrome. Orvosi Hetilap, 155 (18). pp. 703-707. ISSN 0030-6002

Text oh.2014.29879.pdf Restricted to Repository staff only until 31 May 2034. Download (350kB)

Abstract

Bevezetés: Az obstruktív alvási apnoe szindróma kezelése gyermekkorban leggyakrabban műtéti. Ebben a betegcsoportban a posztoperatív respiratorikus komplikációk előfordulása 5–25%. Célkitűzés: A szerzők célja, hogy bemutassák a Heim Pál Gyermekkórházban kidolgozott és alkalmazott preoperatív kivizsgálás, valamint a posztoperatív észlelés menetét. Módszer: A vizsgálatba 142 beteget vontak be. Anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat után poliszomnográfiás vizsgálatot végeztek, amelynek eredményeként meghatározták a betegség súlyossági fokát, majd tonsilloadenotomiát végeztek. Eredmények: 45 esetben enyhe, 50 esetben középsúlyos és 47 esetben súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómát állapítottak meg. Az enyhe csoportban komplikációt nem észleltek. A középsúlyos csoportban 6 esetben, a súlyos csoportban 24 esetben volt szövődmény (deszaturáció, apnoe, stridor, légzésleállás), a különbség szignifikánsnak bizonyult (p<0,000). A súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómában szenvedő csoportban a komplikációmentes és szövődményes esetek összehasonlítása során nem találtak szignifikáns különbséget a preoperatív apnoe-hypopnoe indexben (p = 0,23), valamint a preoperatív nadír oxigén szintjében (p = 0,73). Következtetések: A szövődmények súlyossága miatt a súlyos obstruktív alvási apnoe szindrómás csoportba tartozó gyermekek ellátása csak intenzív gyermekosztályos háttérrel rendelkező intézményben végezhető biztonsággal. Orv. Hetil., 2014, 155(18), 703–707. | Introduction: Treatment of pediatric obstructive sleep apnea syndrome is surgical. The incidence of postoperative respiratory complications in this population is 5–25%. Aim: The aim of the authors was to present the preoperative evaluation and monitoring procedure elaborated in Heim Pál Children Hospital, Budapest. Method: 142 patients were involved in the study. Patient history was obtained and physical examination was performed in all cases. Thereafter, polysomnography was carried out, the severity of the obstructive sleep apnea syndrome was determined, and the patients underwent tonsilloadenotomy. Results: 45 patients with mild, 50 patients with moderate and 47 patients with severe obstructive sleep apnea syndrome were diagnosed. There was no complication in patients with mild disease, while complications were observed in 6 patients in the moderate group and 24 patients in the severe group (desaturation, apnea, stridor, stop breathing) (p<0.000). In patients with severe obstructive sleep apnea syndrome, no significant difference was noted in preoperative apnoea-hypapnea index (p = 0.23) and in nadir oxygen saturation values (p = 0.73) between patients with and without complication. Conclusions: Patients with severe obstructive sleep apnea syndrome should be treated in hospital where pediatric intensive care unit is available. Orv. Hetil., 2014, 155(18), 703–707.

Actions (login required)

Edit Item