Mentsük meg nővéreinket, orvosainkat! | Let’s save our nurses and doctors!

Guseo, András and Hertelendi, Annamária (2014) Mentsük meg nővéreinket, orvosainkat! | Let’s save our nurses and doctors! Orvosi Hetilap, 155 (52). pp. 2082-2092. ISSN 0030-6002

Text oh.2014.29956.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2034. Download (161kB)

Abstract

Bevezetés: Az egészségügy veszélyes üzem, a benne dolgozók számára is. A rosszabb egészségi állapotot számos részvizsgálat állapította meg anélkül, hogy feltárták volna a hátterét. Célkitűzés: A szerzők helyzetképet kívánnak adni az egészségügyben dolgozók egészségi állapotáról és megpróbálják az ide vezető okokat kideríteni. Módszer: 2004-ben 276, ágy mellett dolgozó nővér, majd 2009-ben 1250 kórházi dolgozó adatait dolgozták fel. A székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 1979–2010 között osztályvezető főorvosi feladatokat ellátó kollégák sorsát is követték és hasonlították össze egy negyedakkora budapesti kórház osztályvezető főorvosainak sorsával. Eredmények: A betegágy mellett dolgozó nővérek többsége 30–35 éves korára elérte a testtömegindex tartományának felső határát (7 évvel korábban, mint az átlaglakosság), ami a kor előrehaladtával tovább emelkedett, az országos átlag fölé. A kórházi dolgozók körében a testtömegindex-érték emelkedésével a krónikus betegségek száma is jelentősen növekedett; vezető helyen a magas vérnyomás, allergia, pajzsmirigy- és mozgásszervi betegségek mellett a cukorbetegség, fekélybetegség, daganatok és depresszió álltak. Az osztályvezető főorvosoknál az elhalálozást és annak okát követték. A halálokok között Magyarországon a rákhalálozás 2011-ben 25,4% volt, míg a vizsgált időszak alatt a székesfehérvári kórházban a főorvosok 77%-a, a budapesti kórházban pedig a főorvosok 82%-a hunyt el rákbetegségben. Következtetések: A rosszabb egészségi állapot hátterében a pszicho-neuro-immunológiai kutatások eredményei alapján a feldolgozatlan sorozatos stresszhelyzetek, az éjszakai műszak, az állandó készenlét okozta immunelnyomás tehetők felelőssé. A megoldás a prevenció lenne, ennek része a stresszkontroll oktatása lehet. Orv. Hetil., 2014, 155(52), 2082–2092. | Introduction: Several studies have shown that healthcare service is a dangerous workplace, but the reasons have been remained unexplained. Aim: The aim of the authors was to obtain data on the health condition of health care professionals and identify the underlying risk factors for the increased morbidity. Method: Health care data obtained from 276 bedside nurses in 2004 and 1250 hospital employees in 2009 were analysed. In addition, the fate of department directors of Szent György University Hospital in Székesfehérvár between 1979 and 2010 was recorded and the data were compared to those obtained from a smaller hospital in Budapest during the same time period. Results: The body mass index of bedside nurses between the age of 30–35 years reached the upper limit of normal (which occurred 5–10 years earlier as compared to the average population) and then it increased continuously above the average value. In hospital employees the increase of body mass index was accompanied by an increase in the frequency of chronic diseases such as hypertension, allergy, thyroid dysfunction, rheumatologic diseases, diabetes, peptic ulcer, cancer and depression. When the cause of death of the department directors who died between 1979 and 2010 was analyzed the authors found that cancer death occurred in 77% and 82% of department directors in Székesfehérvár and Budapest hospitals, respectively, while cancer death rate in 2011 was 25.4% in Hungary. Conclusions: The authors propose that continuous psychological stress, night shifts, nonstop standby and surcharge may all suppress the activity of the immune system. This proposal seems to be supported by novel psycho-neuro-immunological research data. The solution could be early prevention using stress control. Orv. Hetil., 2014, 155(52), 2082–2092.

Actions (login required)

Edit Item