Műtrágyázás hatása a mustár termésére és elemfelvételére

Kádár, Imre (2002) Műtrágyázás hatása a mustár termésére és elemfelvételére. Agrokémia és Talajtan, 51 (3-4). pp. 417-434. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.51.2002.3-4.10.pdf Download (218kB) | Preview

Abstract

Karbonátos vályog csernozjom talajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 12. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását a dán eredetű (Budakalászi sárga fajta) mustár szerveinek ásványi összetételére a tenyészidő és a talaj NPK-kínálata függvényében. Javaslatokat fogalmaztunk meg a növény tápláltsági állapotát jellemző diagnosztikai határkoncentrációkra, valamint a tervezett termés elemszükségletét kifejező fajlagos elemtartalmakra. A termőhely talaja a szántott rétegben 3 % humuszt, 5 % CaCO3-ot és 20 % agyagot tartalmazott. A kísérlet 4Nx4Px4K = 64 kezelést x 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. Műtrágyaként 25 %-os pétisót, 18 %- os szuperfoszfátot és 50 %-os kálisót alkalmaztunk. Főbb eredményeink: A mustár szerveinek tömege átlagosan 2,5-szeresére emelkedett a kontrollhoz viszonyítva a kiegyensúlyozott NxP-trágyázással. Optimális ellátottságot az évenként adott 200 kg/ha N-, valamint a talaj szántott rétegének 140–150 mg/kg ammónium-laktát (AL)-oldható P2O5-, ill. 150–200 mg/kg AL-oldható K2O-tartalma biztosította A magtermés itt 2,4 t/ha-ra emelkedett az abszolút kontrollon mért 1,0 t/ha-ról. A javuló N-kínálattal nőtt a növényi szervek N %-a, valamint a főbb kationok (K, Ca és Mg) koncentrációja. A P-ellátás javulása serkentette a P, Ca és Mg, ill. gátolta a Zn beépülését a P–Zn antagonizmus nyomán. A K-trágyázás a vegetatív növényi részek K-akkumulációjához, valamint a K–Ca és K–Mg antagonizmus eredményeképpen a Ca- és Mg-koncentrációk mérsékléséhez vezetett. A tőrózsáskorú hajtás összetétele képes kielégítően tükrözni a növények tápláltsági állapotát és alkalmas diagnosztikai célokra. Optimális összetételt a 4,0–4,5% N és K, a 0,35–0,45 % P, illetve a 8–12 körüli N/P és K/P, valamint a 0,8–1,2 N/K arány jelentheti. Adataink iránymutatóul szolgálhatnak a szaktanácsadásban, a tavaszi fejtrágyaigény megállapításában. A mustár trágyaigényes kultúra. Érés kezdetén a föld feletti biomassza 255 kg N, 194 kg Ca, 192 kg K és 26 kg Mg felvételét mutatta. Betakarításig azonban a leszáradó lombbal elvesztette tömegének 20, a felvett foszfornak 16, nitrogénnek 22, kalciumnak 39, magnéziumnak 42, K-készletének 75 %-át. A K 3/4-e az elszáradó lombbal és a kimosódással visszakerült a talajba. Az 1 t mag + a hozzá tartozó szár és becőtermés fajlagos elemigénye 81 kg N-, 46 kg Ca- (64 kg CaO), 18 kg K- (22 kg K2O), 11 kg P- (25 kg P2O5), 6 kg Mg- (9,4 kg MgO), 2 kg Na-, 2 kg Fe-, 122 g Mn-, 67 g Zn- és 18 g Cumennyiséget jelzett ha-onként. Amennyiben csak a magtermés kerül el a tábláról kombájnoláskor, a 3 t/ha körüli kielégítő magterméssel 135 kg N-, 38–40 kg K2O-, 48 kg P2O5-, 21 kg Ca- és 14 kg Mg-veszteséggel számolhatunk haonként. Kötöttebb és meszes talajon a K-, Ca- és Mg-veszteség elhanyagolhatóvá válik. Ezzel szemben a savanyú és káliumban szegény talajokon a növény bőséges K-, Ca- és Mg-pótlást igényelhet. | The effect of different N, P and K supply levels and combinations on the mineral composition of the organs of a mustard variety of Danish origin (Budakalászi sárga) was investigated as a function of the vegetation period and the NPK supplies of the soil in the 12th year of a long-term fertilization experiment set up on calcareous chernozem soil. Recommendations were made on the diagnostic concentration limits characteristic of the plant nutritional status and on specific element contents expressive of the nutrient requirements of the planned yield. The ploughed layer of the soil of the growing site contained 3% humus, 5% CaCO3 and 20% clay. The experiment involved 4N×4P ×4K = 64 treatments in 2 replications, on a total of 128 plots. Fertilization was applied in the form of 25% calcium ammonium nitrate, 18% superphosphate and 50% potassium chloride. The main results were as follows: 1. The mass of the mustard organs rose 2.5 times on average compared to the control in the case of balanced N×P nutrition. The optimum supply level was achieved with 200 kg N/ha a year, and ammonium lactate (AL)-soluble P2O5 and K2O contents of 140–150 mg/kg and 150–200 mg/kg, respectively, in the ploughed layer. In this case the seed yield rose from 1.0 t/ha in the absolute control to 2.4 t/ha. 2. As the N supplies improved there was an increase in the N% of the plant organs and in the concentrations of major cations (K, Ca and Mg). An improvement in the P supplies stimulated the incorporation of P, Ca and Mg but inhibited that of Zn, due to P–Zn antagonism. K fertilization led to K accumulation in the vegetative plant organs and, as the result of K–Ca and K–Mg antagonism, to a lowering of the Ca and Mg concentrations. 3. The composition of the rosette-stage shoot adequately reflected the nutritional status of the plant and was suitable for diagnostic purposes. The optimum composition was 4.0–4.5% N and K, 0.35–0.45% P, N/P and K/P ratios of around 8–12, and an N/K ratio of 0.8–1.2. These data could be used as guidelines for the extension service and for determining the need for topdressing in spring. 4. Mustard is a crop with a high fertilizer requirement. At the beginning of ripening the aboveground biomass indicated an uptake of 255 kg N, 194 kg Ca, 192 kg K and 26 kg Mg. By harvesting, however, the crop had lost 20% of its mass and 16% of the absorbed P, 22% of the N, 39% of the Ca, 42% of the Mg and 75% of the K with the fallen foliage. Three-quarters of the K was thus returned to the soil with the withered foliage and through leaching. 5. The specific element requirements of 1 t seed + the relevant stem and pod yield amounted to 81 kg N, 46 kg Ca (64 kg CaO), 18 kg K (22 kg K2O), 11 kg P (25 kg P2O5), 6 kg Mg (9.4 kg MgO), 2 kg Na, 2 kg Fe, 122 g Mn, 67 g Zn and 18 g Cu per hectare. If only the seed yield is removed from the field at harvesting, an adequate seed yield of around 3 t/ha can be expected to involve losses of 135 kg N, 38-40 kg K2O, 48 kg P2O5, 21 kg Ca and 14 kg Mg per hectare. On heavier or calcareous soils the K, Ca and Mg losses are negligible. On acidic soils and those poor in K, however, the crops require plentiful K, Ca and Mg replacement.

Actions (login required)

Edit Item