Nitrátlemosódás vizsgálata liziméteres és szabadföldi tartamkísérletben

Szalókiné Zima, Ildikó and Szalóki, Sándor (2003) Nitrátlemosódás vizsgálata liziméteres és szabadföldi tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan, 52 (1-2). pp. 35-52. ISSN 0002-1873

Preview

Text agrokem.52.2003.1-2.4.pdf Download (87kB) | Preview

Abstract

Liziméteres és szabadföldi kísérletekben vizsgáltuk a víz- és a tápanyagforgalmat különböző szintű víz- és tápanyagellátás mellett. Megállapítottuk, hogy a szivárgó víz mennyiségét az öntözés éves átlagban 10-40 mm-rel növelte, amíg a tápanyagpótlás 5-20 mm-rel mérsékelte. A szivárgó víz koncentrációját a műtrágya jelentősen fokozta, az öntözés pedig csökkentette. A legtöbb NO3-N-kimosódást, és a talajban is a legtöbb nitrogént a nagy adaggal (200 kg/ha) műtrágyázott öntözetlen lizimétereknél (14) mértük, ahol a tápanyagmérleg jelentősen pozitív volt; a legkevesebbet pedig a legkisebb N-pótlásnál (50 kg/ha) az öntözött kezelésben. A parcellák 210 cm-es talajrétegében jelentős nitrát-felhalmozódást sehol sem tapasztaltunk, bár a kezelések között nagyarányú különbségek alakultak ki. A N-mérleg egyensúlya kukoricánál 150-200 kg/ha N-pótlásnál van, viszont a legkisebb műtrágyaadag esetében a mérleghiány eléri a 60-80 kg/ha/év közötti értéket a vízellátástól függően. A kedvező vízellátású kezelésekben a 210 cm rétegben csupán 130-140 kg/ha között van a felvehető N-mennyiség, sőt még a legnagyobb (200 kg-os) adagnál sem magas, 260-270 kg/ha körüli NO3-N- t találtunk. Az a tény, hogy a nem öntözött liziméterekben jóval alacsonyabbak a termésátlagok, mint az ugyanolyan kezelésű parcellákon, arra utal, hogy a 90 cm alatti talajnak, az oda leszivárgó víznek, valamint tápanyagoknak jelentős szerepe van a növények víz- és tápanyagellátásában.

Actions (login required)

Edit Item