REAL

Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata

Osztoics, Erzsébet and Csathó, Péter and Magyar, Marianna and Baczó, Gáborné and Radimszky, László (2003) Az algériai nyersfoszfát és a szuperfoszfát hatásának vizsgálata. Agrokémia és Talajtan, 52 (3-4). pp. 363-382. ISSN 0002-1873

[img] Text
agrokem.52.2003.3-4.9.pdf
Restricted to Repository staff only until 30 November 2023.

Download (203kB)

Abstract

Három magyar, egy szlovákiai, egy romániai és egy algériai savanyú talajon vizsgáltuk az 1990-es évek elején hazánkban forgalomban lévő, Kola-apatitból készült szuperfoszfát és az Algériából származó bázikus, reaktív nyersfoszfát hatását a talajok pH-jára, könnyen oldható (AAAc-EDTA-oldható)  Cd-, Cr- és Sr-tartalmára, valamint ezen elemek növényi koncentrációjára tenyészedény-kísérletben vörös here jelzőnövénnyel. A kiindulási talajok vizes pH-ja az NK- és a szuperfoszfát-kezelés hatására a talajok pufferkapacitásától függően csökkent. A bázikus nyersfoszfát viszont (ugyanolyan adagú NK-kezelés mellett) növelte a talajok vizes pH-ját. A változás mértéke a kiindulási talajok tulajdonságainak és az alkalmazott nyersfosz-fátadag függvénye volt.  A pH-növekedés mértéke és a kiindulási talajok pH-ja között negatív összefüggés volt megfigyelhető.  A tenyészedény-kísérletben az algériai nyersfoszfát és szuperfoszfát növekvo adagjai növelték a talajminták könnyen (AAAc-EDTA-) oldható Cd- Cr- és Sr-mennyiségét, azonban koncentrációjuk a megengedett határértékek alatt maradt.  A vörös herét öt alkalommal vágtuk, analízisük vágásonként történt. A talajok többségénél a talajtulajdonságok, a P-forma és P-adag hatása az egyes vágásokban hasonló tendenciájú volt egy-egy elem esetén, ezért eredményeinket a vörös here 1. vágásának adatai alapján mutattuk be. A vizsgált elemek növényben mért koncentrációjában viszont eltérő szerepet játszott a kiindulási talaj tulajdonsága, a P-trágya formája, a P-adag nagysága, a növények kora és a vágások száma. A vörös here első vágásában a Cd-, Cr- és a Sr-koncentráció elemenként is különböző volt. A vizsgált elemek koncentrációja a vörös herében a talaj pH-jával negatív korrelációt mutatott, így ezeknek az elemeknek a koncentrációja a növényekben a gyengén savanyú talajokon alacsonyabb volt, mint az erősen vagy a szélsőségesen savanyú talajokon. Az 1. vágás növényeiben a kadmium a gyengén és közepesen savanyú talajokon nem volt kimutatható mennyiségben (az algériai nyersfoszfát extrém adagjai kivételével), az erősen és a szélsőségesen savanyú talajok növényeiben viszont mérhető Cd-koncentrációkat találtunk. A növények Cd-koncentrációját csak a szélsőségesen savanyú romániai talajon növelte a nyersfoszfát, az erősen savanyú szlovák talajon az extra nyersfoszfátadagok viszont csökkentették azt. A króm a kompolti és a szentgyörgyvölgyi gyengén savanyú talajok növényeiben az 1. vágásban nem, vagy csak a kimutathatósági határnál alig nagyobb mennyiségben volt mérheto. A gyengén savanyú, kis pufferkapacitású, alacsony szervesanyag-tartalmú algériai homoktalajon a növények Cr-koncentrációja a kontrollmintán és a szuperfoszfát-kezelésekben a kimutathatósági határ alatt volt, a nyersfoszfátkezelésekben viszont mérhető volt, és a dózis emelésével a növények Cr-koncentrációja is nőtt. (A további vágásokban ezt a hatást nem tapasztaltuk.) Ezzel ellentétes hatás volt megfigyelhető az erősen savanyú szlovákiai podzol talajon, ahol minden alkalmazott nyersfoszfátadag esetén a kimutathatósági határ alá csökkent a vörös here Cr-koncentrációja, feltehetően a kation formájú Cr-vegyületek oldékonyságának csökkenése következtében.  A vörös herében a Sr-koncentrációt is alapvetoen a kiindulási talajok tulajdonságai határozták meg, de a talajok savanyúsága nem játszott olyan domináns szerepet, mint az előző elemeknél. A vörös here Sr-koncentrációját minden vizsgált talajon befolyásolta a P-trágya formája és adagja. A növények Sr-tartalma a szuperfoszfátadagokkal - ezen P-forma magas Sr tartalma miatt -növekedett. A kontrollnövények Sr-tartalmához képest a nyersfoszfát is emelte a növények Sr-tartalmát, de a nyersfoszfátadag emelésének hatása kisebb mértékű volt a szuperfoszfáténál.  A vizsgált elemek koncentrációja és a vágások között eltelt idő közötti kapcsolatról elmondhatjuk, hogy a vörös here Cd- és Sr-koncentrációját a növények kora nem befolyásolta.A növények Cr-koncentrációja viszont a talaj tulajdonságaitól függetlenül mindig a fiatalabb növényben volt a nagyobb.   A vágások számának növekedésével minden talajon kimutatható volt a növényekben a Cd- és a Sr-koncentráció csökkenése. A Cr-koncentráció viszont emelkedett, de erősen savanyú és a szélsoségesen savanyú talajokon az 1. vágás után a további vágásokban is megmaradt az extra nyersfoszfátadagok Cr-koncentrációt csökkentő hatása a növényekben. A legutolsó vágás növényeiben, ahol a növények már szélsőséges feltételek mellett nőttek (10 °C alatti átlaghőmérséklet, kevés fény) a Cr-koncentráció megnőtt. Ez a növekedés (stresszérzékenység) nagyobb volt az erősen, a szélsőségesen savanyú talajokon és az algériai homoktalajon. A vörös here jelzőnövénnyel végzett tenyészedény-kísérlet adataiból látható, hogy a 18 mg kg-1 Cd- és 191 mg kg-1 Cr-tartalmú, extrém adagú nyersfoszfát talajba juttatása - a tenyészedény-kísérlet korábban említett intenzív elemforgalma ellenére - nem növelte a talajba került elemek mennyiségének arányában a növények elemtartalmát. Ez valószínűleg elsősorban a bázikus nyersfoszfát pH-növelő hatásának, a potenciálisan toxikus kationok kisebb mobilitásának, csökkent növényi felvehetőségének tulajdonítható.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: xFruzsina xPataki
Date Deposited: 08 Jul 2017 20:53
Last Modified: 08 Jul 2017 20:53
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/55573

Actions (login required)

Edit Item Edit Item