Az olaszperje (Lolium multiflorum Lam.) műtrágyázása csernozjom talajon

Kádár, Imre and Schill, Judit (2004) Az olaszperje (Lolium multiflorum Lam.) műtrágyázása csernozjom talajon. Agrokémia és Talajtan, 53 (3-4). pp. 291-304. ISSN 0002-1873

Text agrokem.53.2004.3-4.5.pdf Restricted to Repository staff only until 31 December 2024. Download (174kB)

Abstract

Löszön kialakult karbonátos csernozjom vályogtalajon, egy műtrágyázási tartamkísérlet 25. és 26. évében vizsgáltuk az eltérő N-, P- és K-ellátottsági szintek és kombinációik hatását az olaszperje (Barmultra fajta) fejlődésére, termésére, takarmányértékére, valamint a talaj oldható elemkészletére. A termőhely talaja a szántott rétegben mintegy 3% humuszt, 5% CaCO3-ot és 20-22% agyagot tartalmazott, N és K elemekben közepesen, P és Zn elemekben gyengén ellátottnak minősült. A kísérlet 4N×4P×4K = 64 kezelést × 2 ismétlést = 128 parcellát foglalt magában. A talajvíz 13-15 m mélyen helyezkedik el, a terület aszályérzékeny. A vizsgált 1998. és 1999. években a lehullott csapadék mennyisége és eloszlása kedvező volt: 1998-ban 682 mm, 1999. első félévében 432 mm eső esett, mely a sokévi átlagot 20-30%-kal meghaladta.  Főbb eredményeink: - N-trágyázás nyomán a tavasszal mért 0-60 cm-es talajréteg NO3-N-készlete közel ötszörösére emelkedett. Kis mértékben nőtt az oldható Na-készlet is a szántott rétegben. P-trágyázással az oldható P-tartalom, K-trágyázással az oldható K-tartalom háromszorozódott meg mindkét módszerrel mérve (Egnér et al., 1960; Lakanen & Erviö, 1971). Az alkalmazott szuperfoszfátok 2% körüli Sr-tartalma igazolhatóan növelte a szántott réteg oldható Sr-készletét is. - Az olaszperje érdemi K-hatásokat nem mutatott ezen a káliummal közepesen ellátott vályogtalajon. A korai fejlődési stádiumban virágzás előtt viszont kifejezett NP-hatások jelentkeztek: megkétszereződött a növényborítottság és a növények átlagos magassága a 300 kg/ha/év N-adag és a 173 mg/kg AL-P2O5-ellátottsági szinteken a kontrollhoz viszonyítva. - Az 1. évben virágzás idején a 200 kg/ha/év feletti N-adagolás már igazolható terméstöbbleteket nem eredményezett, hasonlóképpen a 173 mg/kg AL-P2O5-ellátottság sem. Az együttes NP-trágyázással a kontrollhoz viszonyított zöldtömeg 17 t/ha-ról 40 t/ha körüli, a széna 3,8 t/ha-ról 7,0 körüli mennyiségre nőtt. - A 2. évben mérséklődtek vagy eltuntek a P-hatások. Az olaszperje idővel képes volt kielégíteni P-igényét P-trágyázás nélkül is ezen a foszforral gyengén ellátott talajon. Ezzel szemben a talaj N-szolgáltatása drasztikusan lecsökkent. A N-kontroll talajon 2,6 t/ha, a 200 kg/ha/év kezelésben 12 t/ha széna termett. - Érés idején az olaszperje elveszítette légszáraz tömegének több mint felét a leszáradó és lehulló lombbal, különösen a nitrogénnel bőségesen ellátott kezelésben. A legnagyobb terméseket a 2. évben virágzáskor kaptuk. A légszáraz anyag %-a nőtt a növény korával és egyre kifejezettebben csökkent a N-trágyázással, ellensúlyozva az elöregedés folyamatait. - A fajlagos hatékonyság tekintetében leggazdaságosabbnak a 100 kg/ha/év N-adag bizonyult, az első évben 1,3 t/ha, a 2. évben 7,4 t/ha szénatöbblettel. Minden kg felhasznált nitrogénre az 1. évben 110 kg zöld-, ill. 13 kg széna-, míg a 2. évben 220 kg zöld-, ill. 74 kg szénatöbblet jutott. - A takarmány minőségét döntően a N-trágyázás módosította, bár a hamu mennyiségét a K-trágyázás is növelte. A nyersfehérje %-át megkétszerezte a N-túlsúly, közelítve a lucernaliszt összetételéhez. Igazolhatóan nőtt a nyersrost, ill. csökkent a N-mentes kivonható anyag mennyisége. Ami az 1. évben virágzáskor mért hozamokat illeti, a nyerszsír, hamu, nyersfehérje, nyersrost és N-mentes kivonható anyag 170, 550, 1280, 1600 és 2300 kg/ha maximális értéket ért el.

Actions (login required)

Edit Item