REAL

Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III.

Kádár, Imre and Morvai, Balázs (2008) Városi szennyvíziszap-terhelés hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben. III. Agrokémia és Talajtan, 57 (2). pp. 305-318. ISSN 0002-1873

[img] Text
agrokem.57.2008.2.6.pdf
Restricted to Repository staff only until 31 December 2028.

Download (203kB)

Abstract

Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk a városi szennyvíziszap-terhelés hatását a négy kísérleti talaj (savanyú és karbonátos homok, ill. savanyú és karbonátos kötött talaj) cc. HNO3 + cc. H2O2 feltárással becsült „összes” és az NH4-acetát + EDTA-oldható Ca, P, Fe, Al, Ni és Se elemek frakciójára. A talajvizsgálatok adatait szembe állítottuk a tesztnövény tavaszi árpa szem- és szalmatermésének Ca-, P-, Fe-, Al-, Ni- és Se-tartalmával, bemutatva a vizsgált elemek dúsulását a talaj–növény rendszerben. Talajonként 0, 2,5, 5, 10 és 20 g iszap/kg talaj/év (3 év alatt 0, 7,5, 15, 30 és 60 g/kg talaj) terhelést alkalmaztunk légszáraz tömegre számolva. A maximális 20 g iszap/kg/év talajterhelés szántóföldön 60 t/ha légszáraz anyag leszántását jelentené kb. 2%-os tömegarányt képviselve. Az 5 iszapkezelés×4 talaj = 20 kezelés×4 ismétlés = 80 edényt tett ki. Az edények alul lyuggatott 10 literes műanyagvödrök voltak. A levonható főbb tanulságok: –Az iszappal talajba vitt kalcium gyakorlatilag teljes mértékben kimutatható volt a cc. HNO3 + cc. H2O2 módszerrel. Az NH4 -acetát + EDTA-oldható frakcióban szintén jól visszamérhető volt a felhasznált Ca-mennyiség a savanyú talajokban, míg a karbonátos talajokban a dúsulás nem volt igazolható. A tavaszi árpa szem- és szalmatermésében a Ca-tartalom minden talajon látványosan emelkedett.–Az iszaptrágyával talajba kevert foszfor teljes mennyisége nyomon követhető volt a cc. HNO3 + cc. H2O2 összes tartalomban, a talajok P-készlete átlagosan 3–5-szörösére ugrott. Az NH4-acetát + EDTA-oldható frakció ugyanakkor már egy nagyságrenddel nőtt meg, minden talaj extrémen nagy P-ellátottságúvá vált. A tavaszi árpa szemtermésében a P-tartalom közel a kétszeresére, míg a szalmában 3-szorosára emelkedett a készlet átlagában.–Az iszappal talajba került vas mintegy 50%-át találtuk cc. HNO3 + cc. H2O2 oldható összes formában a kísérlet átlagában. A Fe elemben szegény homoktalajokban az akkumuláció látványos (70%), míg a kötött és vasban gazdag talajokban az akkumuláció hibahatáron belül maradt. Az NH4 -acetát + EDTA-oldható Fe-tarta-lom minden talajon többszörösére emelkedett a trágyázással és átlagosan 30% körüli visszamérhetőséget tükrözött. A tavaszi árpa magtermésében a vas átlagosan 37%-kal, a melléktermésben 56%-kal nőtt meg maximálisan a kontrollhoz viszonyítva. –Az iszap szárazanyag 2% Al-ot tartalmazott, a maximális terhelés 1,2 g/kg Al-mennyiséget ért el. Dúsulás a cc. HNO3 + cc. H2O2 összes készletben nem volt igazolható. Az NH4-acetát + EDTA-oldható frakció mennyisége viszont igazolhatóan kb. 50%-kal nőtt a trágyázással. A bevitt alumínium mintegy 3%-a volt kimutatható oldható formában. A tavaszi árpa magtermésének Al-tartalma érdemben nem változott a trágyázással. A melléktermésben viszont mintegy 50%-os emelkedés volt igazolható átlagosan, döntően a savanyú kötött talajon előálló kétszeres Al-dúsulás miatt. – A talajok összes és oldható Ni-tartalma egyaránt jól tükrözte a talaj Ni- terhelését. A tavaszi árpa szem- és szalmatermésében a Ni-akkumuláció szintén igazolható volt az iszaptrágyázás nyomán. Az összes és az NH4-acetát + EDTA- oldható Se, valamint a magtermés Se-tartalma egyaránt a 0,1 mg/kg méréshatár alatt maradt. A tavaszi árpa szalmája 1 körüli transzfer koefficienst mutatott, a szelén a szalmában a bevitel arányában dúsult.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: xFruzsina xPataki
Date Deposited: 12 Jul 2017 07:28
Last Modified: 12 Jul 2017 07:28
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/55921

Actions (login required)

Edit Item Edit Item