Kovárványcsíkok képződése a Nyírség homoktalajában

Kalmár, János and Kuti, László and Kátai, János and Figler, Renáta and Füleky, György (2017) Kovárványcsíkok képződése a Nyírség homoktalajában. Agrokémia és Talajtan, 66 (1). pp. 9-34. ISSN 0002-1873

Preview

Text 0088.2017.66.1.2.pdf Download (2MB) | Preview

Abstract

A Nyírség egyik jellegzetes talajtípusa a kovárványos barna erdőtalaj. Mind hazánkban, mind külföldön sokan vizsgálták a kovárványképződést és állítottak fel természettudományosan megalapozott elméleteket a képződés mikéntjére vonatkozóan. Leggyakrabban a vas-vegyületek lefelé irányuló mozgásávbal és adott mélységben történő kicsapódásával próbálták meg leírni a jelenséget. Munkánk célja ásványtani, talajtani és mikrobiológiai vizsgálatok segítségével megválaszolni a kovárványképződésének kérdését. A Nyírség tamáspusztai homokdomb alapvetően homogénnek tekinthet ásványi összetételét tekintve. A kovárványszintek képződésének korábban leírt kémiai és szemcseösszetételbeli kritériumai teljesülnek (pH 4.5–6.5 közé esik, a szemcseösszetétel pedig a kovárványrétegben meghaladja a leiszapolható rész 10 %-ot). Részletesen vizsgálva a kovárványrétegeket benne a homokszemcsék korrodáltak, töredezettebbek, ami mind egykori gyökérnedvek korróziójának eredménye lehet. A homokszemcsék kötőanyaga a kovárványrétegben elsősorban vas-oxihidroxidból áll, és a kovárványréteg eredetileg képlékeny, gyúrt, szakadozott szerkezetet mutat. A kovárványréteg felső része erodált, ami egykori talajfelszínen történő elhelyezkedését jelzi. A réteg alsó része tagolt és gyakran benyúlik az alatta elhelyezkedő homoktestbe. Véleményünk szerint a vas-oxihidroxid kiválások a kovárványrétegben alapvetően biológiai (növényi vas felvétel, majd elhalás után mikrobiális bontás segítségével létrejött vas-oxihidroxid akkumuláció) akkumulációs és kiválási folyamatokra utalnak. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a kovárványrétegek az egykori homokdomb felszínén képződtek és nem később bekövetkezett vasmozgás során jöttek létre. | One of the most characteristic soils in the Nyírség region of Hungary is brown forest soil with thin layers of iron-rich sand. The formation of these layers has been intensively studied both in Hungary and elsewhere, and various scientific theories have been proposed to explain how they come about. In most cases the downward movement of iron compounds and their precipitation at a given depth have been thought to be responsible for this phenomenon. The aim of the present work was to solve the problem by means of mineralogical, soil science and microbiological analysis. The Tamáspuszta sand dune in the Nyírség region can be regarded as homogeneous in terms of its mineral composition. The chemical and grain composition criteria previously described for the formation of these layers (pH 4.5–6.5, grain composition with >10% silt in the iron-rich layer) are fulfilled. A detailed analysis of the layer showed that the sand particles were corroded and fairly fragmented, which could be the result of earlier corrosion by root sap. In the ironrich layer the sand grains are primarily cemented by iron oxyhydroxide, and the layer exhibits an originally plastic, moulded, fragmented structure. The upper part of the layer is eroded, suggesting that it was once located on the soil surface, while the lower part is cloddy and often reaches into the sandy layer below it. In the opinion of the authors, the iron oxyhydroxide precipitation can be attributed primarily to biological (plant iron uptake, followed by iron oxyhydroxide accumulation due to the microbial decomposition of dead plant parts), accumulation and precipitation processes. It is thus thought that these layers were formed on what was once the soil surface, rather than as the result of later iron migration.

Actions (login required)

Edit Item