Mikrobiális anyagcsere aktivitás-mintázat és mikorrhiza gomba kolonizáció elemzése három szikes tó melletti talaj rizoszférában

Szili-Kovács, Tibor and Bárány, Ágnes and Füzy, Anna and Takács, Tünde and Krett, Gergely and Kovács, Ramóna and Borsodi, Andrea (2017) Mikrobiális anyagcsere aktivitás-mintázat és mikorrhiza gomba kolonizáció elemzése három szikes tó melletti talaj rizoszférában. Agrokémia és Talajtan, 66 (1). pp. 149-164. ISSN 0002-1873

Preview

Text 0088.2017.66.1.9.pdf Download (368kB) | Preview

Abstract

A szikes talajok szélsőséges vízháztartásuk, nagy sótartalmuk és alkalikus kémhatásuk miatt az élőlények alkalmazkodását alaposan próbára teszik. A talaj mikrobiális közösség katabolikus aktivitás mintázatát hasonlítottuk össze három szikes tó, a Böddi-szék, a Kelemen-szék és a Zab-szék (Felső-Kiskunsági szikes tavak) partközeli vegetációjának rizoszférájában az iszaptól a zsiókáson és a mézpázsiton keresztül a homoki legelőig. Feltételeztük, hogy a szikes jellegben és a növényzetben meglévő különbségek a mikrobiális közösségre is hatást gyakorolnak. Kezdeti eredményeink azt mutatták, hogy a szubsztrát hasznosítási mintázat alapján az egyes minták jól elkülönültek egymástól. Az alaprespiráció elsősorban a talaj humusztartalmával mutatott szoros összefüggést. A katabolikus aktivitás mintázatokat 5 szubsztrát alapján a gázkromatográfiás SIR méréssel a pH és EC, míg 15 szubsztrát alapján mikrorespirációval a pH és humusztartalom szignifikánsan befolyásolta, a növényzet közvetlen hatása kevésbé volt igazolható. A szélsőséges talajtulajdonságokkal jellemezhető élőhelyeken, mint amilyenek a szikesek, a növények túlélésében az arbuszkuláris mikorhiza (AM) gombák fontos szerepet játszanak. Az AM gombák kolonizációjában jelentős különbség adódott két domináns növényfaj, a sziki őszirózsa és a sziki mézpázsit között, az előbbi jóval erőteljesebb kolonizációt mutatott. Ugyanazon növényfaj AM kolonizációja a három területen eltérő volt, ami nem magyarázható a talaj tulajdonságokkal. A kutatást az OTKA (K 108572) támogatta. | Adaptation of organisms to the extreme water regime, salt content and alkalinity characterized by saline-sodic soils is a great challenge. We have compared the catabolic activity patterns of soil microbial communities of the rhizosphere at three soda ponds, Böddi-szék, Kelemen-szék and Zab-szék from the sediment of the lake through others vegetation to the sodic pasture. It was assumed that differences in soil sodicity and vegetation characteristics would affect soil microbial community. The preliminary results showed that the samples from different locations could be divided by their substrate utilization patterns. The soil basal respiration was correlated primarily with the soil organic carbon. The soil community level catabolic profiles were significantly affected by soil pH and EC by gas chromatographic SIR with 5 substrates while by pH and humus content by microrespiration using 15 substrates. Arbuscular mycorrhizal (AM) fungal colonization have essential role in the survival of plants in habitats characterized by extreme soil conditions, as in the salt-affected soils. Large difference was found between the two dominant plant species sea aster (Tripolium pannonicum) and alkali grass (Puccinellia limosa) in the AM fungal colonization characteristics, showing a much stronger colonization by the previous one. The AM fungal colonization of the same plant species was different at the three sites, which could not be explained by the soil properties.

Actions (login required)

Edit Item