Baktériumtrágyák hatása a mészlepedékes csernozjom talaj tulajdonságaira és az angolperje (Lolium perenne L.) biomasszájára

Jakab, Anita and Kátai, János and Tállai, Magdolna and Balláné Kovács, Andrea (2011) Baktériumtrágyák hatása a mészlepedékes csernozjom talaj tulajdonságaira és az angolperje (Lolium perenne L.) biomasszájára. Agrokémia és Talajtan, 60 (1). pp. 219-232. ISSN 0002-1873

Text agrokem.60.2011.1.16.pdf Restricted to Repository staff only until 30 June 2031. Download (206kB)

Abstract

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenne L.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat. | A pot experiment was set up on 27 May 2010 in the greenhouse of the Institute of Agricultural Chemistry and Soil Science using pseudomyceliar chernozem soil, originating from the Debrecen-Látókép area. The soil had the following parameters: Upper limit of plasticity according to Arany (KA): 37.5; Clay and silt content: 51%; pH(KCl): 5.5; pH(H2O): 6.6; Humus %: 2.8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316.3 mg·kg-1, showing that the soil was mildly acidic, of loam texture, with moderate supplies of nitrogen and phosphorus and good supplies of potassium. The basic treatments in the experiment were control, mineral fertilizer and straw treatment, while in some combinations these were supplemented with three different bacterial fertilizers (Bactofil A, EM-1 and Microbion UNC). The 12 treatments in the two-factorial experiment were arranged in a random block design with three replications, giving a total of 36 pots. The test plant was perennial ryegrass (Lolium perenne L.). Eight weeks after the start of the experiment, plant samples were taken for the determination of dry mass, phosphorus and potassium content, and soil samples for the determination of nitrate and AL-soluble phosphorus and potassium contents. The following conclusions could be drawn from the results: – The dry mass of perennial ryegrass was significantly increased by the mineral fertilizer treatment. This can be attributed to the improvement in nutrient supplies. – The phosphorus concentration of the plants declined in response to mineral fertilization, which can be explained by the dilution effect. – The potassium concentration of the plants was significantly enhanced by both the mineral fertilizer and mineral fertilizer + bacterial fertilizer treatments. – The soil nitrate content increased significantly in all treatments except mineral fertilization. – The AL-P2O5 content of the soil exhibited a significant increase after treatment with NPK mineral fertilizer and EM-1, while the AL-K2O content only rose in the straw treatment. – When applied alone, the bacterial fertilizers did not generally cause any substantial change in the parameters tested, but when they were combined with organic or mineral materials they had various effects on the parameters.

Actions (login required)

Edit Item