REAL

A hazai talajtípusok taxonómiai távolsága a képződésüket meghatározó folyamat társulások alapján

Fuchs, Márta and Waltner, István and Szegi, Tamás and Láng, Vince and Michéli, Erika (2011) A hazai talajtípusok taxonómiai távolsága a képződésüket meghatározó folyamat társulások alapján. Agrokémia és Talajtan, 60 (1). pp. 33-44. ISSN 0002-1873

[img] Text
agrokem.60.2011.1.4.pdf
Restricted to Repository staff only until 30 June 2031.

Download (300kB)

Abstract

Genetikai szemléletű magyar talajosztályozásunk típusainak meghatározásánál alapvető szempont a képződésüket befolyásoló talajképző folyamatok társulása. A folyamattársulásokat alkotó talajképző folyamatok érvényre jutása a talajképződés során eltérő, így típusonként egy, esetenként két folyamat szerepe mindig meghatározóbb a többihez képest. Mindezek alapján a hazai talajtípusok taxonómiai távolságának számítását a képződésüket meghatározó talajképző folyamatok Stefanovits (1972) által meghatározott erőssége, illetve érvényre jutása alapján végeztük. Az eredmények e koncepció numerikus vizsgálata alapján kerültek megállapításra. A vizsgálat során az egyes típusokra eltérő mértékben jellemző folyamatokat érvényre jutásuk alapján kódolva („jellemző” folyamat = 1; „uralkodó” folyamat = 0,6; „kísérő” folyamat = 0,3; az adott talajtípusban Stefanovits (1972) által nem jelölt folyamat = 0) határoztuk meg a hazai talajtípusok taxonómiai távolságát, egyszerű euklidészi távolságszámítás felhasználásával. A számítások eredményeként egy 39×39 egységet tartalmazó távolságmátrixot kaptunk, melyből az egymáshoz legközelebbi típusokat főtípusonként tárgyaltuk. Vizsgálatunk szerint az esetek többségében a számított távolságok jól követik a talajosztályozás egyes típusairól Stefanovits által leírt, és a talajtanos szakemberek körében jól ismert összefüggéseket, más estekben attól eltérnek. A bemutatott koncepció (Stefanovits, 1972) szerint az egyes talajképző folyamatok érvényre jutásának értékelése (a „jellemző”, „uralkodó” és „kísérő” folyamatszintek meghatározása) az osztályozási rendszer valamennyi talajtípusára vonatkozik. Vizsgálatunk során azonban azt tapasztaltuk, hogy a koncepció alkalmazása inkább a főtípuson belüli érvényre jutást tükrözi, és nem a típusok összehasonlítását szolgálja. Eredményeink alapján a fejlett, sok (6–8) folyamatból álló folyamattársulással jellemezhető talajtípusok (az erdőtalajok nagy része) jól elkülönülnek a fejletlen talajoktól. A talajtípusok közelségét továbbá a speciális, más típusokban nem/ritkán megjelenő folyamatok segítik elő (pl. szikesek, lápok esetében). A folyamatok között kiemelt jelentőségű a humuszosodás, amely két talajtípus kivételével minden típusban megjelenik az érvényre jutás különböző szintjein. Számos, eltérő főtípusba tartozó talaj (pl. humuszos homok, öntés csernozjom, öntés réti, humuszos öntés) esetében a humuszosodási folyamatok jelenlétét találtuk a taxonómiai közelség okozójának. A csernozjom talajok esetében tapasztalt nagy távolságok a típusok elkülönülését meghatározó „jellemző” folyamatok eltérésének volt köszönhető. Javasoljuk az eredmények további részletes elemzését, és valós, mért adatokon alapuló további vizsgálatok elvégzését. Tapasztalataink alapján a taxonómiai távolságszámítások jelentős segítséget nyújthatnak a talajtípusokat elkülönítő kritériumok pontosításában és számszerűsítésében, és hatékony eszközei lehetnek a magyar talajosztályozás megújítására, továbbfejlesztésére irányuló törekvéseknek. | The Hungarian Soil Classification System (Szabolcs, 1966; Stefanovits, 1972; Jassó et al., 1989) is based on the genetic principles laid down by Dokuchaev. The central unit of the classification system is the soil type that is determined by the establishment of sets of soil-forming processes. Stefanovits (1972) defined three significance levels (“differentiating”, “dominant” and “accessory”) for soil-forming processes, based on their impact on the formation of soil types. Taxonomic distances were calculated between the Hungarian soil types based on the three significance levels of 23-soil forming processes (Stefanovits, 1972). For the numerical calculations, the soil-forming processes were coded based on the above significance levels as follows: 1.0 when the soil-forming process was “differentiating”; 0.6 when it was “dominant”; 0.3 when it was “accessory”; and 0 when the process was not part of the set of soil-forming processes producing the soil type. The taxonomic distance calculation resulted in a 39×39 distance matrix, of which the most closely-linked soil types within each main soil type are interpreted and discussed in this paper. Most of the calculated distances were in good agreement with the soil classification system currently used in Hungary, though this was not true in all cases. According to the concept introduced by Stefanovits, the evaluation of the impact of soil-forming processes applies to the whole classification system and thus to all soil types. The evaluation of the distance matrix, however, showed that the concept seems to work better within the main soil types than for comparisons between all soil types. The results showed a clear distinction between soil types developing as the result of a large number (6–8) of soil-forming processes (like many brown forest soils) and less well-developed soils. Close distances were obtained when special soil-forming processes not typical of other soil types were dominant (e.g. for salt-affected soils and peat soils). Humification is an outstandingly important soil-forming process, involved in the formation of almost all soil types. In many cases humification explained the close taxonomic distance between soils from different main types (i.e. humic sandy soils, alluvial chernozem, alluvial meadow soil, humic alluvial soils). The relatively loose taxonomic relationships within the chernozem main type were found to be due to differences in the impact of the humification process. It is recommended that the results should be subjected to further detailed analysis based on reliable soil databases. The findings suggest that the calculation of taxonomic distances may promote the refinement and numerical definition of the criteria that distinguish soil types, and could be a promising tool in the improvement of the Hungarian Soil Classification System.

Item Type: Article
Subjects: S Agriculture / mezőgazdaság > S1 Agriculture (General) / mezőgazdaság általában > S590 Soill / Talajtan
Depositing User: xFruzsina xPataki
Date Deposited: 18 Jul 2017 12:46
Last Modified: 18 Jul 2017 12:46
URI: http://real.mtak.hu/id/eprint/56549

Actions (login required)

Edit Item Edit Item